Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitvallású evang. lyceum története; kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Ism. M. L. 345

346 TÖRTÉNETI IRODALOM. Markusovszkynak az utóbbira is kikellett terjesztenie tanulmányait. A mennyiben pedig a pozsonyi prot. iskolában követett tanítási módszer irányadóul szolgált egész 1848-ig az összes magyarországi evangélikus iskoláknak, a lyceum története a helyi érdek szúk körén kivül is számithat figyelemre. Ez a fontos körülmény, továbbá a város határszéli fekvése és a pozsonyi iró-világ, meg a külföldi tudományos mozgalmak között fennállott összeköttetések tág történeti háttért kölcsönöznek a tárgynak. Markusovszky nagy sikerrel birkózott meg sokágú feladatával, számos homályos kérdést megvilágított és nem egy problémával szemben úttörő munkát végzett. Maga a vaskos kötet 3 szakaszra oszlik. Az I. korszak az egyház és iskola megalakítását és gyors fellendülését öleli fel. (161 )6 1672). .4 II korszak az üldözés és elnyomatás kora (1682—1790), mig a III. korszak az ujjá-éledés korának mondható. (1790-től napjainkig). Hadd állítsam egybe a terjedelmes mű fontosabb adatait. Régi feljegyzések tanúskodnak arról, hogy Pozsony város tanácsa már 1.527. függesztette ki Luther tanait és hogy Andreae Jakab tanácsos e .tanokat a népnek megmagyarázta. Oláh Miklós érsek-prímás ugyan ismételve kikelt az »uj könyvek« ellen, de Pfinzing Miksa polgár kieszközölte Miksa királynál, hogy az érsek rendelete végre nem hajtatott. 1564. a protestánsok engedélyt kaptak arra, hogy az t'r vacsoráját mindkét szin alatt felvehessék. Egy évvel később nyomára akadunk a prot. egyházgyülekezetnek, mely istentiszteletét a városon kivül, a váraljai Dunaparton fekvő Kemperféle ház udvarában tartotta. Ε gyülekezet azonban külső befolyások folytán nemsokára felbomlott és Daninger Kristóf naplója szerint csak 1608. alakult meg újból. A közben eső években a pozsonyi protestánsok a közeli Récse, Szent-György és Nagy-Lévárd helységbe mentek istentiszteletre, a hol Kollonics Sirj fried, IL Miksa tanácsosa s Léva kapitánya, ótalmába fogadta az uj tan híveit. A Bocskay által kivívott bécsi béke után Pozsonyban is megalakulhatott újból az egyházgyülekezet. Az első lelkész Heinz András vala (1606 óta), ki körül számos régi, tekintélyes, patrícius család csoportosult. A felállítandó iskola érdekében követet küldtek a pfalzi Lauingenbe, Heilbrunner Fülöp lelkészhez, kitől képzett pädagogust kértek. Ez Kili/er ..Dániel magistert szemelte ki az uj pozsonyi iskola vezetésére, a ki azután társa Dettelbach Adám segélyével mesterének, Sturm János-nak szellemében »a partie uláris iskolát« mint rector szervezte és vezette. 16]2-ben a községnek már 3 lelkésze volt: Heuchelin Simon, Dettelbach és Marikius Miksa, kikhez 1613. Yollgnad Gáspár csatlakozott. Hárman németül, Marikius