Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitvallású evang. lyceum története; kapcsolatban a pozsonyi ág. hitv. evang. egyház multjával. Ism. M. L. 345

347 TÖRTÉNETI IRODALOM. magyarul és tótul végezte az istentiszteletet. Fizetésük kitett 200, illetve 125 forintot, melyet a várostól kaptak. A zsolnai zsinaton Maurach tanácsos, Iveszler aljegyző és Heuchelin lelkész képviselte a pozsonyiakat ; Heuchelint a zsinat inspector czimen helyettes püspöknek választotta. A számban folyvást gyarapodó hivek 1616-ig a város különböző helyén, szabad ég alatt tartották istentiszteletüket (34 old.), többi között (1608 óta) a belvárosban fekvő, Thurzó György trencséni főispán birtokában levő úgynevezett »Weite Hof« ház udvarán. 1616. padig az egyházközség a városi tanács mint patronustól a főtéren álló Armbruster-féle házat kapta, melyben templomot és iskolát rendeztek be. Mi több, 1619. karácsony óta a protestánsok az országgyűlés határozata értelmében a Szent-Márton dómban végezhették istentiszteletüket, melyen az ünnep első napján Bethlen Gábor is megjelent. De mindez korai diadal volt. A dómtemplomból már Bouquoi gróf bevonulása óta (1621. máj. 4.) szorultak ki. 1622. pedig Pázmány Páter érsek-primás a jezsuitákat telepítette a prot. templom és iskola tőszomszédságába, kiknek iskolája veszedelmes versenyre kelt amazzal. Mind a mellett a hívek száma még egy ideig szaporodott, úgy hogy a rozoga templom restaurálásáról, illetve nagyobbitásáról kellett gondoskodni. Ez a templom-ópités azonban válságra vitte a protestánsok ügyét. Előbb Pálffy Pál kamara-elnök tiltotta be a restaurálást (1636) és 11. Ferdinánd csak nagy nehezen engedte meg a templom épületnek mint magánháznak újjáépítését. 1637. jan. 8. pedig Lippav Gáspár, a kúria protonotariusa újra beszüntette az építkezést és az uj király, III. Ferdinánd csak nehezen, és terhes feltételek alapján engedte meg az építkezés folytatását. Az új templomot 1638. decz. 20. szentelték fel, a midőn Wegelin lelkész mondotta a főbészedet. A templom mögött fekvő régi ház helyén pedig uj. díszes iskolát építettek, mi körül különösen Szeyner András városi biró buzgólkodott. A 8 tantermet, intézeti színpadot és több mellékhelyiséget magában foglaló iskola épületet 1656. nov. hó 30. avatták fel, nemsokára pedig egy emelettel ós udvari melléképületekkel nagyobbították. Ebben az épületben 1656 1673-ig folyt a tanitás. A lelkes Szegner azonfelül a magyar és tótajku hívek számára uj, tornyos templomot emelt, melyben 1658. Karácsony napján a harangokat merte megszólaltatni. Ezért aztán 25 napra elzárták. Ezen tornyos templom miatt utóbb is sok baj háromlott az egyház községre. Miután szerző az akkori tanügyi viszonyokat, a módszert, a convictust, a tanulók létszámát, a könyvtárt, s a fegyelmet ismertette, bemutatja, a rectorokat és tanítókat egy-