Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - II. közl. 317

MAGYAR FERENCZRENDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 325 doskodás ügyében, részint pedig a szegedi és váradi zárdák miatt. Sok huza-vona után 1502-ben egyezségre léptek, kimondván, bogy a konventuálisok az általános rendfőnök alá tartoznak, az obszervansoknak pedig közvetlen fejük az ö vikárius generálisuk. A két zárda az utóbbiak kezében marad. Az oly helyeken, a hol konventuálisok vannak, az apácza-kolostorok ügyei is hozzájuk tartoznak. Azonban mindez nem hozta létre a kívánt békét, Végre az 1523-ban Spanyolországban megtartott rendi káptalan úgy intézkedett, hogy a további zavarok elkerülése ezéljából, a két magyarországi fél minden tekintetben különíttessék el egymástól, ós két külön magyar tartományt képezve, a konventuálisoké a fí. Szűzről (Provincia S. Mariae), az obszervansoké pedig az Üdvözítőről (Provincia SS. Salvatoris) neveztessék el.1

) így beszéli el ezeket az obszervansok történetírója. A konventuálisoké természetesen sok mindenben nem ért vele egyet. Szerinte nem is a observansok szent Ferencznek igazi ti ai és követői, hanem ők. Ok éltek mindig a rendi szervezet alatt s ők alkalmazkodtak mindenben az alapító akaratához. Kezdetben ugyan általában szegényesebben éltek a ferenczrendiek, saruban jártak, szigorúbb életmódot folytattak, de a mennyiben e tekintetben náluk később változás történt, azt mind a pápai dispenzácziók engedték meg. Ugyancsak ők — a konventuálisok — voltak azok, akik még sz. Ferencz életében bejöttek az országba, II. Endre uralkodása alatt Egerben megtelepedtek, és már 1260-ban nyolcz kusztódiát mondottak magukénak.8

) Kapisztrán János előtt 1414-ig alig léteztek még az obszervansok, a midőn, az ő tanúsága szerint is, összesen csak mintegy 200-an voltak, holott ekkor ők már az egész világon elterjedve, több mint 30,000 rendtagot számláltak. 1) Fridrich : História Provinciáé Hungáriáé SS. Salvatoris. Cassoviae, 1759. I. p. 1—25. 2) A rend már kezdetben több tartományra oszlott. Minden ily tartományban több kusztódia (kerület) volt, a melyekhez az egyes zárdák tartoztak. Az ily kerület élén a kusztosz állott, bizonyos joghatósággal felruházva, de a tartományfőnöknek alárendelve. Kezdetben a kusztoszok mind tartoztak megjelenni, a tartományi főnök kíséretében, az általános rendi káptalan-gyűlésen (ezen kívül voltak tartományi gyűlések is) ; később azonban IV. Miklós pápa költségkímélés szempontjából úgy rendelkezett, hogy a kusztoszok egy-egy provincziából csak egy képviselőt küldjenek, akinek a neve a konventuálisoknál : »custos custodum«, az obszervansoknál : »discretus provinciáé« volt. Occhievia : Epi-tome vetustatum Bosnensis provinciáé. Anconae, 1776. p. 66.