Századok – 1898

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Thököly erdélyi fejedelemsége - II. közl. 317

MAGYAR FERENCZRENDIEK A XVI. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN. 329 ragaszkodván, semmi egyebet a mi Urunk Jézus Krisztus nevéért soha az ég alatt ne bírjatok.« És midőn végrendeletében utoljára felhívja követőit a szabályzat szigorú megtartására, nem mulasztja el őket még egyszer figyelmeztetni, »hogy akik a szerzetbe felvétetnek, adják mindenüket a szegényeknek, elégedjenek meg kívül-belül megfoltozott ruhával, járjanak ajtóról-ajtóra alamizsnát kérni s óvakodjanak oly szentegyházakat, lakhelyeket stb., melyek számukra építtettek, elfogadni, a melyek a fogadott szegénységhez nem illenek, és még ezekben is mindenha csak mint jövevények és zarándokok lakjanak.«1) Szent Ferencz tehát, mint látjuk, semmiféle tulajdont nem engedett meg követőinek birtokában, sőt még ennél is tovább menve, azt akarta, hogy eltérőleg a többi szerzettől, maga az általa alapított rend, mint erkölcsi testület se bírjon semmivel. Azonban már közvetlenül az ő halála után találkoztak többen a rendben, akik némely rendszabályt túlszigorúnak, a szegénység ily módon való keresését pedig túlhajtottnak tartották. Igy pl. szent Ferencznek egyik tanítványa és utódja a rendfőnökségben, Cortonai Elias, maga is nviltan hirdette, hogy a rend alapítójának életét inkább csak csodálni lehet, mint követni, s hogy sz. Ferencz nem egy oly kötelezettséget rótt követőire, a melyeknek teljesítése az emberi erőt meghaladja, vagy legalább is oly nehézségekkel jár, hogy az emberi okosság azoknak megszüntetését, részint pedig enyhítését a legnagyobb mértékben javalja.2) És amint beszélt, úgy is cselekedett. Megengedhetőnek tartotta pl. templomépítési czélokra pénzt gyűjteni s hogy a szükséges összeg minél előbb együtt legyen, a szigorúabb rendtagok legnagyobb megbotránkozására, perselyt akasztott az ajtóra, hogy a liivek önkéntes adományaikat abba bármikor belevethessék.3) Később pedig kieszközölte a pápánál, hogy a rend némely esetben egyéb pénzadományokat is elfogadhasson, egy harmadik személy közvetítésével.4

) A rendtagok nagy része nemcsak nem nézte jó szemmel a szabályok ilyen magyarázatát és alkalmazását, hanem a leghatározottabban állást is foglalt ellene, s kivált páduai sz. Antal törekvései folytán kieszközölte a pápánál, hogy Cortonai Elias a rendfőnökségről elmozdíttassék. Ezzel azonban ') Serafikus sz. Ferencz rendszabálya és végrendelete. Javított kiadás. Arad, 1887. 2) Wadding: Annales minorum. Eomae, 1731. I. p. 331. 3) U. ott II. p. 216. ') U. Ott p. 240. SZÁZADOK. 1898. IV. FÜZET. 21