Századok – 1898
Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294
310 WERTHEIMER EDE. mert a magyarok igen jó szemmel nézik az ilyféle iratokat. Abból az elvből indulva ki, hogy ideje immár más hangok meghallgatását is lehetővé tenni, a mellett szólalt föl, hogy a »Versuch« a »transeat« czenzuraformulával láttassék el, a mi a czenzura nyelvén azt tette, hogy e füzet ugyan a könyvpiaczra kerülhet, a könyvjegyzékekbe is fölvehető, de az újságokban nem hirdethető.1) Metternich nyomban sajnálkozását jelentette ki e füzet terjesztésének megengedése fölött, jóllehet annak tartalmát helyeselte. Ο azt óhajtotta volna, hogy az országgyűlés folyama alatt ilyféle fejtegetés többé ne lásson napvilágot, aminthogy szerző művét, szerinte, egyébként is előzetesen a császárnak kellett volna bemutatni.2) A külügyminiszter e nyilatkozata azt vonta maga után, hogy Hager megrendelte a könyvfölülvizsgáló hivatalnak, hogy a császár határozatáig a füzet kiadását szüntesse be. De a parancs máikésőn jött. Greistinger bécsi könyvkereskedő sietett a Lipcsében nyomott és Ausztriára nézve »transeat«-tal ellátott könyvből 30—40 példányt haladéktalanul Pozsonyba küldeni, hol az, mint már ériutve volt, villámcsapás módjára hatott. Magára Ferencz császárra nézve is — ki előtt a közzététel ellen, állítólag, maga a nádor is tiltakozott volna3) — nagyon kellemetlen volt, hogy az alkotmány ellen irányzott támadás, ép az országgyűlés vége felé, a magyarok hangulatát nagyon megrontotta. »A kérdéses iratnak — igv rezolvált ő Hager egyik előterjesztésére - egyáltalában, de különösen az országgyűlés együttlétekor, nem lett volna szabad, az udvari hivatal kifejezett jóváhagyása nélkül, a könyvpiaczra jutnia. Mellőzve a mű általános irányzatát, nagyon föltűnő oly irat admittálása,4) mely nem szorítkozik a fennálló magyar alkotmány hiányainak földerítésére, hanem még egy uj alkotmány kidolgozott tervezetét is magában foglalja, ami egészen kivül esik valamely iró hatáskörén.«6 ) »A czenzura-hivatalnak pedig — tevé hozzá Ferencz császár legyen gondja arra, hogy az országgyűlés együttléte alatt, kifejezett parancs nélkül ne kerüljön forga*) Gustermaun önigazolása, kelet nélkül. s) Metternich Hagerhez. Bécs, 1812. apr. 19. 3) Hager előterjesztése 1812. aug. 25-éről. ') A császár tévesen gondolta, hogy a »Versuch« »admittáltatott«, ami a czenzura rendtartás értelmében az újságokban való hirdetésre is jogot adott, amiről itt nem volt szó. 6) A császár rezolucziója Hager 1812. apr. 20-iki előterjesztéséhez. A »Versuch« 161—166. 1. az alkotmánytervezet főbb vonalait is megadja, így a 162. 1. : »Az összes állampolgárok a törvény előtt egyenlők.« 163. 1. : »A közterhek az állampolgárokat egyenlő arányban érik.« U. o. »A kormány köteles az államvagyon fölhasználásáról számadást tenni.«
