Századok – 1898

Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294

A MAGYARORSZÁG I CZENZURA TÖRTÉNELMÉHEZ. 311 lomha bármiféle olyan irat, mely Magyarország viszonyait érinti.«1 ) A császár parancsa folytán Grustermann a Magyaror­szágra vonatkozó művek fölülvizsgálatának tiszte alól fölmen­tetett. Mindazáltal Hager indíttatva érezte magát a neki alárendelt hivatalnok mentségére fölemlíteni, hogy ezt csak az állam java iránti buzgalma ragadta arra, hogy engedélyezze egy oly mű közzétételét, melynek szerzője, mint eddigelé senki más, kevés számú íven, világosan és szabatosan tünteté ki a magyar alkotmány hibáit.2) A mű gyönge oldala minden esetre abban mutatkozik, hogy szerző bölcseleti és az angol alkot­mányra vonatkozó tanulmányai által félrevezetve, megkísérté egy helyes alkotmány eszményét fölállítani. De ő soha sem törekedett egy uj magyar alkotmányt szerkeszteni, hanem csakis azokra az alapelemekre kívánt rámutatni, melyek nélkül állan­dóságot igénylő alkotmány meg nem állhat.") A 111. udv. kanczelláriát mélyen sértette, hogy vélemé­nyének meghallgatása nélkül immár a harmadik ilyen fajtájú közlemény is napvilágot látott. El is határozta, hogy ennek az állapotnak véget vet. Abban a meggyőződésben, hogy az udvari rendőri hivatalhoz intézendő még oly heves jegyzékek is hatástalanok maradnának, panaszával közvetetlenül a csá­szárhoz fordult. Néhány hóval az országgyűlés bezárása után, 1812. november 27-én előterjesztést intézett a császárhoz, mely­ben kifejtette, hogy az 1810-iki czenzura-rendtartás, Magyar­országot érintő részében, »sem őt (a kanczelláriát) néni nyug­tatja meg, azon egy idő óta a magyar alkotmány ellen gyak­rabban, mint valaha ismétlődő irodalmi támadások tekintetében, melyek a magyar alkotmányt érik, sem a magyar nemzetnek nem nyújt azok ellen oly biztosságot, melyre tántoríthatatlan hűségénél és Fölséged és a legmagasabb uralkodó ház iránti szilárd ragaszkodásánál fogva, Fölséged bölcseségétől és atyai kegyességétől számot tarthat.« Tiltakozott tehát a bírálatnak az uj czenzura-rendtartás által engedélyezett ama szabadsága ellen, mely csakis arra alkalmas, »hogy a haza, alkotmány és államigazgatás iránt kicsinylést és közönyt támasszon.« Abban a tudatban, hogy kötelezettségét mindig liiven teljesítette, arra kéri az uralkodót, hogy állítsa vissza az 1792-iki szabályzat által biztosított állapotot, melynek értelmében minden Magyar­') A császár rezolucziója 1812. máj. 4-éről. Ferencz elrendelte, hogy különös engedély nélkül Magyarországra vonatkozó művet az ország­gyűlés után sem szabad közzétenni. a) Hager előterjesztése 1812. jun. 15-éről. 3) ü. o.

Next

/
Thumbnails
Contents