Századok – 1898
Értekezések - WERTHEIMER EDE: A magyarországi czenzura történelméhez 294
A MAGYARORSZÁGI CZENZURA TÖRTÉNELMÉHEZ. 307 sebb hangon tartott« jegyzéket intézett Hagerliez, melyben máiegyenesen azt követelte, hogy Gustermann műve a császár határozatáig azonnal tilalom alá helyeztessék.1) A in. udv. kanczellária erélyes föllépése az ügyet szerfölött kiélesíté. Hogy Erdődy támadása sikeresen visszautasítható legyen, Hager Metternichhez fordult, és az ő véleményét kérte, közölvén egyúttal a császárhoz benyújtani szándékolt előterjesztést is. A miniszter azt válaszolta, hogy Gustermann könyve fölülemelkedik a pamfletek és röpiratok látókörén és így a kormány, támogatására, vagy legalább is a megtűrésre mindenesetre méltó. Ezért ő már 1811. januárban hozzájárult Hormayr czenzor véleményéhez. De sajnálatos, hogy a könyv megjelenése ép az országgyűlés együttléte idejére esett, és hogy ezt nem kerülték el. Lehetséges-e azonban e miatt a már megjelent mű elnyomását elrendelni? »Ez ellen írja Metternich Hagernek — annyival határozottabban állást kell foglalnom, mert a jelen esetben a tilalom egyúttal a Gustermann védelmezte alapelvek elitélését is jelentené, a mi elválaszthatatlan volna a közönségesen oly fölületes módon méltányolni szokott királyi jogok föláldozásától.« Teljesen egyetértve Hager nézeteivel így folytatja: »Gustermann műve, mint tudományos és a legjobb szándékkal megírt munka alkalmas a czenzura megerősítésére ; az a kormány parancsa és beavatkozása nélkül jelent meg ; ki van nyomatva, el van terjedve, tehát vissza nem vonható. Ha Gustermann hamis adatokat használt föl, ha ő tévedett, akkor ám lépjen föl, a mérséklet határai között, hasonló fegyverekkel vértezve, az ő ellenfele.« Metternich nem képes azonban azt az aggodalmat elűzni, hogy Doll könyvkereskedő az iránti buzgalma, miként Gustermann könyvének első sorban Magyarországon biztosítson nagy elterjedést, volt a nagy föltünés okozója és — jegyzi ő meg — »a jelen alkalommal is csak ismételten sajnálhatom, hogy a lépten-nyomon ismétlődő, nyomorult, egyoldalú és alantas üzérkedés a hasznos vállalkozásnak más alakot kölcsönzött. De erre, ép úgy mint egyébre már nincs miért visszatérni.« 2) Biztosítva most már a hatalmas külügyminiszter támogatása felől, nem késett Hager a m. udv. kanczellária »köve') U. o. Ennek kelete nem megbízható. L. alábbi megjegyzésemet Metternich aug. 12-iki véleményéhez. 2) Metternich Hagerhez, 1811. aug. 12. Bécsi áll. levélt. Hager azt mondja aug. 8. előterjesztésében, hogy csatolja ehhez Metternich véleményét. Minthogy Hager a császárnak szánt előterjesztését csak aug. 8-án közölte Metternichchel, az nem lehet aug. 8-áról keltezett. Miután a tisztázat nincs meg, valószínű, hogy az előterjesztés csak aug. 12. vagy 13-áról volt keltezve. 20*
