Századok – 1898

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A b. Orlay s gr. Serényi család 200

A Β. ORLAY S GR. SERÉNYI CSALÁD» 227 Seryények még a NVII-ik század elején is ekképen —· t. i. y, j, vagy i-vel a közepén — irták vala magokat és írattak másoktól hivatalosan is : a példát megadja reá ez a most említett Pál-fia Ferencz. Ugyanis az esztergomi káptalan, mint hiteles hely, 1611. feria 2-da proxima ante festum S. Mariae Magdalenae, a »Nemzetes Kis-Serjény Serjény Ferencz« kívánságára megtartott szemle alapján bizonyítványt állít ki a nevezett úrnak bemutatott három fia életkoráról; kik közül is Mihály 11, Pál 8 és Gábor 6 s fél esztendősnek találtatott. Tehát 1611-ben is három Seryény-testvér, szintén egy Ferencznek fiai, s ugyanazon sorrendben, mint öregatyai nagybátyjaik (illetve közöttük öregatyjuk), megint Mihály, Pál ós Gábor nevet viselnek. Közűlök ez az 1611-ben 8 éves Pál lakott 1645-ben s utána Zábláthon, építtette föl emeletre az ottani kastélyt és alapjából a kápolnát. De, hogy apja, vagy gyermektelen nagybátyja és örökhagyója vala-e e Pál a b. Orlay Borbálát feleségül bírt gr. Serényi András érsek-újvári vice-generálisnak? az a zábláthi iratokból biztosan el nem dönthető.1) Azonban e helyütt nem is ez a czélunk, hanem csupán annak kitüntetése, hogy a Serényiek közoklevelekben még 1611-ben, tehát a XVII-ik század elején is, valódi nevök s előnevük szerint Kis-Serjéni Serje'nij-eknek Írattak. Ezeket a levéltár actáiból ekképen megállapítván, érdeklődni kezdtem utána : hol is feküdt hát az e főúri család törzshelye, Kis-Serjén község? És erre is megleltem a helyes utalást magában az archívumban, hol egy múlt századbeli genealógiai följegyzésen írva találám, hogy a gr. Serényiek Csanád vármegyéből erednek, mert ott feküdt Kis-Serény, mint egy ott idézett régi irat mutatja. Ezt tüstént kikeresvén, egy, az 1540-es évek betűire valló, egész ívre irott adókirovási lajstromot láttam magam előtt, Csanádmegye akkori —• tehát az 1551 -1552. évi török pusztításokat megelőzőleg virágzott községeiről ; közöttük azonban nem Kis-Serényt. hanem a föntebbi családi okmányok írás- és kiejtésmódja szerint helyesen : » Kys-Seryen « -t leltem. Mivel pedig Csanád vármegye monographiája dr. Borovszky Samu-tói levéltári kutatások alapján írva, csak nemrég készült el és jelent meg : siettem abban Kis-Serjén nyomainak ') Ugyané Pálról legyen itt megemlítve, hogy ó', mint huszár-csapatparancsnok karczolt 1639-ben Csehországban gr. Pálffy István és b. Bercsényi Imre vezérlete alatt Banner svédjei ellen, mikor Bercsényi elesett, s ahonnét csak 1643-ban tért vissza Serényi Pál hazájába. (A levéltár irataiból.) A morva-lomniczi cs. levéltárban levő leszármazási táblázat szerint e Pál csakugyan atyja volt Andrásnak. 15*