Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Középiskoláink története. Ism. Dézsi Lajos - II. 164

167 történeti irodai,om. vonatkozólag a jezsuita gymnasiumok tantervével, az igazgatókkal (1661-ben a hires polemikus Sámbár Mátyás volt az intézet igazgatója), a tanárokkal, azok névsorával (1630—1773), a tanítással, példa gyanánt a jezsuiták iratai között fenmaradt kézikönyvet, s a Miketz Szigfried iskolai praefektus által 1657-ben irt győri iskolai tanrendet is ismertetve, illetőleg közölve. Több statisztikai táblázat és névsor van a tanulókról, külön fejezet a fegyelmi szabályokról, a szinielőadásokról, Mária-congregátióról és convictusról. Ε gonddal szerkesztett s jól megírt első rész után becsesnek ígérkezik a folytatásul szolgáló második és harmadik rész. Az esztergomi káptalani iskola és gymnasium történetét Vojnits Döme igazgató írta meg. Ε mű első részét, mely az intézet történetét a legrégibb időktől 1773-ig tárgyalja, e folyóirat 1896. évi folyamában egy szakférfiú ismertette (I. . . . lap), a mű második része a jezsuitarend eltörlése után az állam vezetése alá jutott, harmadik része pedig az 1809. decz. 11-én a szentbenedekrendiekre bízott gymnasium történetét ismerteti. Ε két korszak beható részletességgel van ismertetve, úgyannyira, hogy a kettő együttvéve a műnek több mint 3 4

-ed részét foglalja el. Ez ujabb korszakból az adatoknak nagyobb bősége állott a szerző rendelkezésére, innen ez aránytalanság. Nem válik ez a mű hátrányára; jól tette, hogy az űrt nem igyekezett ide szorosan nem tartozó, általános és már ismeretes neveléstörténeti részletekkel (mint a Ratio educationis ismertetése s több efféle) betölteni, s megmaradt szorosan tárgyánál s megelégedett adatai gondos összefoglalásával. Csak egy helyen vettük észre, hogy történetírói feladatáról a szerző elfelejtkezett ott hol a rend költségén tanult s a »zászlót elhagyó« rendtagokról van szó. Értjük a szerző bosszankodását, de azért az ízléstelen kirohanás az állam ellen elmaradhatott volna. A különben tárgyánál maradó s kiváló gonddal írott monographiának a nevelésügyről, a fegyelmi szabályokról és büntetésekről szóló fejezetei alkotják legbecsesebb és legérdekesebb részét. Külön fejezetek ismertetik az intézetben levő gyűjtemények (könyvtár, szertár stb.) történetét. I DÉZSI LAJOS.