Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. Ism. Wertner Mór 139

140 történeti irodai,om. eltűnt helységeket eredetiségükben szemeink elé állítson, hogy az ókeleti földrajzzal egész köteteket kitöltsön, másrészt lerázza a port régi okmányokról, hogy Ariadne-fonaluk vezetése alatt falvak és egész vidékek fejlődési történetét, egyes családoknak és nemzetiségeknek hullámzását, emelkedését és sülvedését rajzolja. Czélszerűségét és hasznát csak egy szóval is védelmezni — szószaporítás volna. A magyar tudományos akadémiának történelmi bizottsága a történelmi földrajznak egy csapással adományozta a polgári jogot, midőn a »Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában« czímü és több kötetre menendő mű megjelenését lehetővé tette; szerzője pedig, dr. Csánki Dezső, a máimegjelent három kötettel oly munkát végzett, mely szerkezetére nézve talán másutt is található, kidolgozása tekintetében azonban bizonyosan a világ-irodalomban magához hasonlóra nem akad. Ily mű megbirálásánál szükséges, hogy a mennyi és minőre nézve általános és kölcsönös szempontok állíttassanak fel és hogy a szerző, lia munkája czéljának meg akar felelni, azokat szigorúan érvényesítse. A » mennyi «-nek kérdése gyorsan el van intézve. Vezérkari térképeket, melyek valamely helység összes környékét minutiózus pontossággal ábrázolják és a melyekből még csak az egyes gyalogutak hiányoznak, hogy vezetésük alatt még sohasem látott vidékekben se téveszsziik el az utat, az arra szükséges kútfők hiányánál fogva a Hunyadiak korából nem rajzolhatunk; szerző tehát külön sorrendben az akkor létezett várakat, erősségeket, városokat és helységeket sorolja fel. A váraknál melyek az akkori állami életben nagy szerepet vittek és melyek rendesen valamely nagyobb birtoktest központját képezték minutiózus pontossággal felsorolja a különféle időben hozzá tartozott birtokokat, idézi az állításainak igazolására szolgáló okirati adatokat, ecseteli a mindenkori birtokosaik viszonyainak sorsát és felhasználja ugyanezen rendszert nagyobb vagy kisebb körülményességgel a városoknál és helységeknél is, mely utóbbiak között sokan igen gyakran hasonló néven szerepelnek, s a melyeknek közelebb meghatározása igen nehéz, némelykor lehetetlen is, a mit szerző dicséretes őszinteséggel elismer, valamint egyáltalában nem szégyenli magát felismerő tehetsége határait bevallani. Hogy különösen a kisebb községeknél az ezekben előforduló templomokra különös súlyt fektet, azt tekintettel azon fontosságra, melyet maguk a kútfők e körülménynek tulajdonítanak, csak dicsérnünk kell; a templomok számos esetekben, különösen a hasonnevű helységek