Századok – 1898

Brandenburg; Erich: Moritz von Sachsen. Ism. Kropf L. 743 - Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza. Ism. Wertner Mór 139

TÖRTÉNETI IRODALOM. Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Irta dr. Csánki Dezső. I—III. kötet. 1890—1897. Kiadja a magyar tudományos akadémia. Midőn azon tudomány alapkövét letették, melyet a földrajz nevén megjelölünk, akkor annak építészeinek csak e név legszorosabb jelentősége lebegett szemeik előtt; ők csak a föld egyszerű leírását és az ismert földi jelenségeknek egyszerű rajzolását ismerték. Ez álláspont még ha tökéletességének legmagasabb fokát is elérte volna — legfeljebb minden egyéb leíró tudomány értéke szerint becsülendő : megismertet velünk valami létezőt, a nélkül, hogy a dolog fejlődésének történetét és lényegét megismertetné, s lia e szempontból vesszük, magát a leírást még fel nem ruházhatjuk az exact-tudományos jelleggel. Ε szerint a földrajz csak akkor emelkedett tudomány rangjára, midőn — az ismert és létező tárgyak és jelenségek tudomásulvételével be nem érve, — a leírás szűk keretéből kilépett és a föld testének életjelenségeit és életműködését egész kiterjedésében működési terének kiszemelte, — midőn arra vállalkozott, hogy az észrevehetőnek oki összefüggését kipuhatolja és főleg akkor, midőn ismeretlen világok keresésére és kikutatására kiindult. Ez időtájból származik a földrajznak három főcsoportra való felosztása: a mathematikai, physikai és politikai földrajzra. Napjainknak társadalmi és politikai életünk minden rétegeibe — sajnos — még be nem hatolt, szünet nélkül dolgozó ama szelleme, mely a mult mélyeibe leszáll, hogy onnan a jelen felismerésére és magyarázatára szolgáló anyagot merítse, már a földrajzot is belevonta kutatásai körébe és egy negyedik főcsoportot teremtett, mely a történelmi földrajz neve alatt a tudományos disciplinák fokozatán ma már kiváló rangot vívott ki magának; egyrészt leszáll a föld gyomrába, hogy