Századok – 1898

Értekezések - –O. –O.: Magyar-bolgár összeköttetések 113

MAGYAR-BULGÁR ÖSSZEKÖTTETÉSEK. A magyarság s Bulgária, illetőleg a bulgárok közti történeti viszonyban több egymástól élesen elváló korszakot kell megkülönböztetnünk. Az első korszak a honfoglaló magyarság, s a már hatalma tetőpontjára jutott Bulgária harczait foglalja magában ; a második korszak a keresztyén magyar királyság azon összeköttetéseire vonatkozik, melyek az Arpád-család s a bulgár dynasztiák között fennállottak, s ezen a réven politikai beavatkozásra, többé-kevésbbé tartós hódításokra vezettek. Ugyancsak ezt a terjeszkedési politikát folytatja az Anjou dynasztia, jelesül X.-Lajos, melynek végső hullámverése a várnai ütközetig ér. Mi ez úttal az Árpád-kort illetőleg Pauler Gy. mindent felölelő kutatásainak nyomában — röviden vázoljuk ez összeköttetést s kapcsolatban a mellékelt tizenegy darab oklevéllel a N.-Lajos korára vonatkozólag szolgálunk néhány ismeretlen részlettel. T. A honfoglalás s a hulgárol\ A Balkán-félszigetnek keleti, thrák fele az ó-korban az Ázsiából Közép-Európa, s az Észak-Európából meg Nyugot-Azsiából Dél-Európa felé rajzó népvándorlásoknak volt a találkozó helye. Itt torlódtak meg a különböző fajú, de közös nemzeti gyűjtőnév alá foglalt szittyák : ide szivárogtak a kis-ázsiai sémi s hellen elemek egyes őrsei, melyeket a hellen kultúra hatott át mindaddig, mig a római hóditásnak Konstantinápolyban új hatalmi középpontja támadt. Mikor a germán és turáni népvándorlások nyomában támadt hun és avar alkotások megdöntik a régi római határt, nyomukba a szláv törzsek léptek s a dél-orosz síkságtól kezdve a Duna torkolata mentén, lassan az Alduna partjait lepik el s csakhamar átalakúl a Balkán-hegység északra terjedő vidékének a képe. Szlovén és ant törzsek szorítják ki a, régi telepeseket, s a császári felsőség névleges fogalommá lesz. Államot alkotni azonban nem tudnak; SZÁZADOK. 1898. II. FÜZET. 8