Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 86. o.

90 TÁRCZA. eredetének bizonyítására több példát hozott föl, így egy czirkaszi Ő előtte magyarnak mondta magát, Suchum-Kalehtől nyugotra egy folyót Madsarnak neveznek ; a daghestani sírleletek, kardok, edények díszítései is meglepő egyezést tanúsítanak stb. Előadását nagy tetszéssel fogadták. — RENAN ERNŐ »L'origine du christianisme« czímü hires művének magyar fordítására Balassa-Gyarmatról előfizetési felhívást kaptunk. A nagy munkából, mely a köv. hét kötetből áll : Jézus élete. — Apostolok. — Pál apostol. — Az Antikrisztus. — Az evangyéliumok és a második ker. nemzedék. — A ker. egyház. — Marcus Aurélius és az antik világ vége. — A két első Molnár Aladár fordításában, sőt az első ujabb fordításokban is rég közkézen forog, s most dr. Kossaczky Arnold az egész sorozatot közre akarja bocsátani két hetenként megjelenő 30 krajczáros füzetekben. Az előfizetés, mely havi-, negyed-, fél- vagy egész évi részletekben eszközölhető, a balassagyarmati könyvnyomda részvénytársaság igazgatóságához Balassa-Gyarmat (Nógrád m.) küldendő. — KOLOZSVÁR TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁGA mult évi május 17-én tartotta a millennium alkalmából dísz-közgyűlését, melynek jegyzőkönyve diszes kiállítású kötetben elhagyta a sajtót. A jegyző könyv az összes ez alkalommal tartott beszédeket egész terjedelműkben hozza s ezek közt tartalmánál és előadásánál fogva legkiemelkedőbb Márki Sándor beszéde Kolozsvár történetéről. Kezdi Napocával, melyet akkor midőn Róma ezredéves fennállását ünnepelte, megtámadtak a barbarok. Röviden felsorolja a legjellemzőbbeket, legfontosabbakat a város történetéből, annak fényes múltját, kimagasló eseményeit, befolyását Erdély sorsára s mindezt művészi formába öntve adta elé s ez magyarázza meg azt a rendkívüli tetszést, melylyel e beszédet fogadták. — GRÓF KÜNN GÉZA alapító tagtársunkat s a néprajzi társaság elnökét helsingforsi finn-ugor-társaság mult évi decz. 2-iki közgyűlésében tiszteleti tagjává választotta. — »CZENZURÁT KÉRÜNK. « Az Ethnographia mult évi nov.decz. füzete egy kis újévi meglepetést hozott a »Századok« szerkesztőségének. Említett füzetben u. i. az Ethnographia szerkesztője, Munkácsi B. arra hiv fel bennünket, hogy a Századok-ban megjelenő czikkekkel szemben amolyan czenzura félét gyakoroljunk, amilyet a Term. Tud. Közlöny szerkesztői űztek Horváth G. dr. bizonyos értekezésével szemben. Igy nem kapnánk — mondja édes naivsággal — megrovást azért, hogy »hajmeresztő névbonczolgatások és fejtegetések alapján irtisi osztjákoknak magyarázhatják a szkithákat (sic !), hunnokat, kazarokat etc.« folyóiratunkban. Ertjük a szive fájdalmát. Nagyon, de nagyon megfeledkezett Munkácsi ugy magáról, mint jelen támadása czélpontjául vett régi