Századok – 1897

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A magyar udvari kanczelláriai levéltár 939. o.

A MAGYAR UDVARI KANCZELLÁRIAI LEVÉLTÁR. ELSŐ KÖZLEMÉNY. A m. udv. kanczellária Magyarország legfelsőbb kormányszéke volt, mely Bécsben, a király személye mellett működött ; minthogy azonban a pénz-, had- és külügyek hatáskörébe nem tartoztak, a német birodalmi és osztrák udv. hivatalokkal szemben, különösen a bécsi béke (1606) előtti korban, igen alárendelt viszonyban volt. E helyzetet tükrözi vissza levéltárának főleg régibb anyaga, melyben a fontosabb állami intézkedések kiinduló pontjait hiába keresnők. A kanczelláriai levéltár azonban ezeken kívül is igen fogyatékos, a mit leginkább a századokon át uralkodó helytelen levéltári rendszernek kell tulajdonítanunk. Ez ugyanis abból állott, liogy magát az elintézést a hozzátartozó többi iratoktól különválasztották.1

) Igy azután az iratoknak, elválasztva természetes törzsüktől, előbb utóbb el kellett kallódniok. A kanczelláriának 1690-ben történt újjászervezésekor a helyzet mégis annyiban megjavult, hogy a régibb iratok és mellékletek különféle gyűjteményekbe osztattak s azokról elenchusok és indexek készültek. A rendszer maga azonban változatlanul maradt 1770 augusztusáig, midőn végre az aktáknak az elintézéstől való elkülönítését teljesen megszüntették. Ebhez képest a m. udv. kanczellária régibb levéltárának története két korszakra oszlik: az 1527 — 1690-ig és 1690—1770-ig terjedő korra; e kettő azonban, az azonos levéltári rendszernél fogva, szorosan az iratokban sem válik el egymástól. Az újabb levéltár ismét két korszakot ölel fel, azt a mely 1770 augusztusától — 1848-ig a felelős magyar minisztérium felállításáig terjed és 1861 —1867-ig az újra visszaállított kanczellária működésének korát. M Ugy látszik, hogy ez volt a régi magyar levéltári rendszer, mert ugyanezt fogjuk látni a kamara és helytartó-tanács régi iratainál is, ellentétben a bécsi levéltárakkal, a hol az elintézés mellett mindig az összes előiratok őriztetnek.