Századok – 1897

Értekezések - TAGÁNYI KÁROLY: A magyar udvari kanczelláriai levéltár 939. o.

940 TAGÁNYI KÁROLY'. í. Az első két korszakban, a m. udv. kanczellária hivatalos ügyiratainak törzsét a »Conceptus Expediti onum« czimű gyűjtemény alkotja, mely 367 csomóban a kanczelláriai elintézéseknek merő fogalmazványaiból áll és 1527-től 1770 julius végéig terjed. Az iratok 1715 juliusáig évenkint, azontúl pedig liavonkint vannak folyó számmal ellátva. E gyűjteményhez elenchusok és indexek vannak, de azok csak 1690 óta egykorúak, a mikor t. i. egyúttal a régibb évek iratait megrendezték és elenchizálták. Ujabban pedig, az 1690 előtti iratok indexeiből czédula-katalógus készült. Van e fogalmazványok alapján már hiteles alakban kiállított kanczelláriai kiadvány is (Remansae Expeditiones) egy kis csomóval, 1690 — 92. és 1714-ből, a melyeket t. i. az érdekelt felek, a szokásos taksa fejében ki nem váltottak s így e kiadványok a kanczellárián rekedtek. Az ügyek elintézésébe, ama fogalmazványoknál mélyebb bepillantást enged a »P ropositiones et Opinion es« czímü nagybecsű gyűjtemény. Ez a kanczellária mellett működő magyar tanács1) üléseiről vezetett jegyzőkönyvek fogalmazványait tartalmazza. Többnyire igen lakonikus följegyzések ezek, de mivel a fontosabb ügyeknél az egyes tanácsurak pro és contra véleményét is magukban foglalják, rendkívül közvetlenek. Fájdalom, ezek voltak legjobban kitéve a pusztulásnak. Csak indexükből tudjuk, mely szintén 1690-ben készült, hogy 1527-től 1689-ig terjedtek, most azonban csak 1638-on kezdődnek és mindjárt 1658-al érnek véget. Mindössze csak egy pár. év nélküli fogalmazványból álló csomóban találunk II. Mátyás és I. Lipót korabeli jegyzőkönyveket. A végéhez ragasztott holmi gazdátlan iratok 1690—1729-ig már nem ide, hanem talán inkább az alább következő gyűjteménybe tartoznak. E most ismertetett gyűjteményhez hasonlítanak s mintegy annak folytatását képezik, az »Originales Referadae« vagyis a kanczelláriának eredeti előterjesztései a felséghez, 69 csomóban 9 indexszel 1690—1770-ig bezárólag. Magától értetődik, hogy ezek e korra tartalmuknál fogva első rangú fontossággal birnak. A felségnek az előterjesztésre hozott határozata mindig eredetiben, sajátkezű aláírásával van az előterjesztésre rávezetve és, a mi szintén fontos, mellette, a hozzátartozó többi iratokat is megtaláljuk. Külön gyűjteményt alkot-9 A magyar tanács szervezetét — melynek eredete a középkorba nyúlik vissza — jól jellemzi Károlyi Árpád »A korponai országgyűlés 1605-ben« czimű műve 130.—135. lapján.