Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Baddeley; Clair: Robert the Wise. Ism. Kropf Lajos - II. és bef. közl. 840. o.

történeti irodalom. 843 positus ill uno carro in Aversa .... et sicut dictus Tomasius non potuisset dicere complices et fautores .... quum exiret de castro Aversae, exciderunt sibi linguam de gutture.« Egy másik tanulság, mit az elhanyagolt passusból megtudunk az, hogy a gyilkosok önvédelemből, jobban mondva önfentartási ösztönüktől indíttatva ölték meg Andrást ; hogy tehát mégis van valami történeti alapja annak, mit Gravina állít, hogy t. i. András megkoronáztatása előtt halállal fenyegette ellenségeit, Mert, mint tudjuk. Boccacciő is azt irta, hogy »verum cum quidam ex regiii proceribus jam praecognitam in se severitatem regii juvenis et forte meritam indignationein timerent et sibi si rex fieret praesagirent supplicium, conjurantes in eum clam, ne coronaretur operam dare coeperunt.« (De casibus virornm illustrium.) A negyedik eklogában is azt irja ő a miserandus Alexisról (Andrásról), hogy ez ». . . gregibus nimium durtis, silvisque molestus Imperitans abiit, crudeli funere pulsus«. »Parole di minacce«-t ernlit továbbá Yillani Máté is »per lequali . . . s'avacciö la crudele e violente sua morte.« (Lib. I. Cap. 9.) Gravina azon állítása azonban, hogy András magyar kísérete boros mámorban tehetetlenül tovább szunnyadozott az alatt, hogy uruk segítségért kiáltott, valószínűleg koholmány, - ámbár Baddeley elhiszi azt neki — mert a pápa egy leveléből azt gyaníthatjuk, hogy Andrásnak nem volt külön magyar testőrsége Aversában, hanem személyes biztonsága dolgában felcségének kíséretére vala utalva. Szerző pedig maga idézi az illető passust a pápának Jankához intézett és 1345. okt.lO-éről kelt leveléből, melyben a pápa irja, liogy »quorum praeterea mentes audientium consideratis loco, tempore ac modo hujusmodi horrendae mortis exempli pernicies, 11011 exeitet in stuporem. dum ubi sperari debebat plena securitas, ibi mortis laquent est paratus, dum intantum Principem a cruentis illorum manïbus, per qaos ab aliorum insidiis defendi debere sperabat.< Valószínű továbbá az is, hogy Tamás Andrást valami szerelmi kaland ürügye alatt csalta ki hálószobájából. O fiatal ember volt, mint maga András. Apja Pax Mambritius volt. »cavaliere e ciambellano« egy 1343-diki okirat szerint, (egy pápai levél szerint pedig »miles Tropiensis«) és anyja Johanna de Mileto. Janka királynő legalább azt meséli, hogy a végzetes estén férje valami titkos kalandra indult »szokása szerint . Baddeley szerint mindenesetre figyelemre méltó az a körülmény, liogy Janka jónak látta épp ezen évben megújítani az öreg