Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Baddeley; Clair: Robert the Wise. Ism. Kropf Lajos - II. és bef. közl. 840. o.

844 történeti irodalom. 844 Róbert király egy rendeletét, melynek értelmében meg vala tiltva »könnyű-életmódú hölgyek«-nek (»midieres vitae levis«) az aversai kastély vagy kolostor körül, egy bizonyos meghatározott területen belől tanyázni. Hogy András halálából egy cseppnyi előny sem hárult Durazzoi Károlyra, kit Lajos magyar király később teljesen ártatlanul lemészároltatott Aversában, azt már bebizonyítottam az Erdélyi Muzeumhan. Ha a magyar királynak alapos oka volt valakire gyanakodni, úgy az a Tarantói özvegy berezegné volt fiaival, nem pedig a Durazzoi család tagjai. Az anya, a pápa egy levele szerint (Idus Nov. anno quinto, Baddeleynél) mint jó katholika balt meg, s azért ő szentsége ösztönzi az elhalt asszony legidősebb fiát Róbertet, hogy piis operibus hasson oda, hogy anyjának lelke »cicius ad glóriám transeat sempiternam«, lia »forsan poenis astringatur purgatorii.« Ezt a Róbertet és legfiatalabb öcscsét maga Lajos király sem tartotta bűnösöknek, mert különben kivégeztette volna őket is. Tarantói Lajos pedig megillant előle. Ha elfoghatta volna őt. Nagy Lajos őt is irgalmatlanul lemészároltatta volna, nem azért, mert meg volt győződve az András király halálábani bünrészességéről. hanem azért — a mi nagyobb bűn volt a magyar király szemében — mert elvette Jankát feleségül. Magát a királynőt senki sem gyanúsította királyságában, még András magyar dajkája sem. Nem is tartotta őt bűnösnek -— úgy tetszik — senkisem mindaddig. mig a magyar udvarból nem sütötték reá a férjgyilkosság bélyegét. Villani János sok mindenféle czifra dolgot mesél el ugyan krónikájában, de elbeszéléséből bajos megítélni, hogy , mit mesélt el fivérének »Messer Nicolo Yngaro« és mennyi benne a pletyka, mert nagyon sokszor csak az olyan gyanús forrásokból merítget, mint »si disse« vagy »se fu vero come corse la fama«. A történetírás, melynek Cicero szerint az a föladata, hogy »ne quid falsi aiideat et ne quid veri non audeat«, kénytelen bizonyítékok hiányában Jankát a férjgyilkosság vádja alól fölmenteni, a mint ezt említett dolgozatomban bővebben kifejtettem. Baddeley azonban Jankát nem csak a férjgyilkosság, hanem még a ledérség vádja ellen is védelmezi. A királynőnek, mint tudjuk, sokan a régi és modern irók közül szemére vetették azt, hogy nem tudott sokáig özvegységben élni, hanem mohón ment egyik férjhez a másik után. Említett dolgozatomban már kimutattam, bogv ezt a dátumokból nem lehet következtetni, s bogy pl. midőn Gregorovius »schamlose Eile«-ről beszél, vagy Huber Alfonz azt állítja, hogy Janka »noch vor Ablauf des Trauerjahres« ment férjhez Tarantói Lajoshoz, mindketten