Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Baddeley; Clair: Robert the Wise. Ism. Kropf Lajos - II. és bef. közl. 840. o.

842 történeti irodalom. 842 és ha ártatlanok voltak ők az ő szemében, mint ezt több levelében erősítgeti.1

) Az András halálának részleteiről fönmaradt számos változat közül szerzőnk persze magának Janka versióját fogadja el úgy, a mint azt a királynő alig négy nappal a gyilkosság után a fiorenczi köztársaságnak megirta. E levelet eddig csak csonkán ismertük a Mon. Hung. Hist. 2-dik kötetéből, ámbár teljesen még 1853-ban közölte volt Christophe. Szerzőnk is közli azt most egy-két hibával, de valami okból ezúttal sem árulja el, honnan kerítette meg a teljes szöveget. A magyar másoló egy lényeges passust hagyott ki e fontos levél végén, mely igy hangzik az eredetiben : »Ad causam namque instigationis sui nequam ipse patrator (eriminis) adduxit, qnod verens (nem versus) inferendum sibi mortis supplicium ex provocatioiie ipsius quondam domini viri nostri propter sua démérita contra eum. cogitavit sicut alter Judas desperationis ausum, quem tantummodo cum uno famulo non adhuc reperto peregrina iniquitate perfecit.« Miután említett dolgozatomban már nem volt alkalmam e passus méltatásába bocsátkozni, talán szabad lesz e helyen a mulasztást pótolnom. E passusból mindenekelőtt megtudjuk azt, hogy akkor midőn Janka e levelét megirta, a gyilkosok egyikét már elfogták volt és összesen csak két egyén volt implikálva. Egyikük nevét megtudjuk a Chronicon Siculumból és a Chronicon Suessanum-hói. Az előbbi forrás szerint Thomasius Morbicii (így !) volt az, ki András királyt kicsalta hálószobájából és kivel »predictus rex exivit gayfum«, a hol azután a többi gyilkos reárohant és megölte őt. Tamást már harmad napra szept. 20-án elfogták »et per comitem Terlicii tormentatus et statim super quemdam currum per Aversae civitatem tenallatus.« A másik krónika szerint pedig »Thomasius domini Pacis captns fuit apud civitatem Aversae per proditores, qui ordinaverunt mortem liegis Andreae ad paciíicanclum populum civitatis praedictae, qui omnino scire volebant culpabiles in morte praedicta, quo viso comes Terlitii eum interfecit.« Baddeley azonkívül idéz egy passust Donate Acciajuoli krónikájából, melyben szintén az áll, hogy »die II. post mortem dicti domini regis fuit captus Tomasius domini Pacis, et fuit tanalatus et 0 Fejér közli egy pápai levél dátumát, mely szerint Aymericus bíborost még 1344. nov. 18-án kivta volna vissza a pápa Nápolyból (Cod. Dipl. IX. I. 222); de Baddeley (520. 1.) közli YI. Kelemen egy levelét még január 30-áról is, melyben fontos utasításokat ad a legátusnak nápolyi ügyekben.