Századok – 1897
Könyvismertetések és bírálatok - Hundert Jahre sächsischer Kämpfe. I. n. Ism. Márki Sándor - 834. o.
838 történeti irodalom. 838 Magyarország alkotmányának elkobzása az ő kiváltságaiknak sem válhatott iavára. B. Wohlgemuth, majd hg. Schwarzenberg kormányzó Erdély 21 2 millió emberén s így rajtuk is korlátlanúl uralkodott. A hat katonai kerületből egy a szászok földje volt, melynek élén, mint polg. biztos, a szászok grófja, Sahnen Ferencz állott. A szászok földje nevének használatát azonban eltiltották. Azoktól, kik annyira fáztak az unió gondolatától, most azt kívánták, liogy egészen felolvadjanak az osztrák állameszmében. 1851. márcz. 30-tól a szász egyetem nem tarthatott üléseket. 1854-ben a katonai kormány megszűnt ugyan, de Erdélyt most is a királyföldre való tekintet nélkül osztották be tíz polgári kerületbe. Négy év alatt különben ez volt a harmadik provisorium ; csak az adó maradt állandó. A városok is rájöttek, mi a különbség a kinevezett és a választott polgármesterek, tanácsosok közt. Az egykorú német gúny vers szerint : »Mely' tanács az, melytől nem kérnek ideát, — Adósságot csinál, de egy krajczárt se ádY Melynek úgy diktálják ,a határozatot, S azt közzé is teszik, mielőtt hozatott. Ugy. hogy az elképedt tanács a lapokban Rámúlva olvassa, mit tett a napokban ? Melyik ez a tanács, melynek nincsen mása ? Szeben, tartományi főváros tanácsa !« Az ülések csak 1859 óta lettek ismét nyilvánosak, midőn a városok »a legszélesebb alapokon« nyugvó önkormányzatot nyerték ugyan, de még mindig kinevezett polgármesterekkel az élükön. A hivatalnokok önkényeskedése különben alig ismert határt. Ennek tulajdoníthatni, bogy a szebeni jogakadémiának egy esztendőben négyszer kellett szállást cserélnie. Nem kisebb keserűséget okozott a szászoknak az oláhok, vagy a hogy a Sachsenland ősi nevének eltörlése óta hivatalosan is nevezniük kellett, a románok túlzása, melylyel a szászoknak minden kizárólagos jogában részt akartak venni. A szászok, már nemzetiségöket is védvén ellenük, egyetemük 1850. aug. 22-i ülésében, főkép Zimmermann József András buzdítására, évenkint 50,000 frtot szavaztak meg saját iskoláik czéljaira, a mit 1851. aug. 16. végre Thun Leó közokt. miniszter is jóváhagyott. Ezt különösen a gymnasiumok átalakítása s a tanárok nyomorúságos (52—484 frt közt való váltakozása) tette szükségessé. A szebeni jogakadémia államivá lett s rebesgették. bogy a kormány már meg is bízta Zimmermann Józsefet egy egyetem fölállításának előmunkálataival. Ellenben ismét megtiltották a német egyetemek látogatását. Az egyház, melynek püspöki székét 1854. Szebenbe tették át. 1855.
