Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Szádeczky Lajos: Székely oklevéltár VI. kt. Ism. K. L. 825. o.

történeti irodalom. 829 faluban, mig a mezőségi Bazéd egészen oláh. Csak egy-egy magyar családnév és liatárelnevezés maradott a régi magyarságból. — Ilyen háborúság elintézésére nevezi ki Apafi 1666-ban egyik biztosúl polyáni Mihálcz Ferenczet is Káinokra (1248.) A többiek között vannak az »egyházi kívánalmak«, s a fejedelemnek azokra tett válaszai 1640-ből, aztán ide vehetjük Csík-, Gyergyó- és Kászonszék határozatait a paráznákról és ünnepszegőkről, s Apafi levelét a viszálykodó marosvásárhelyiekhez. Keményen megfenyegeti őket. »Valakik — igéri — mind egy s mind más egyenetlenségnek okai lésznek, bizony rövid nap a sóaknákban hányatjuk őket, mert eluntuk a miattok való sok búsulást.« A rendet a csikkozmási róm. kath. »megye« határozatai fejezik be (1349.) az egyházi rendtartásról, esküformákról, temetésről, a templom székeiről, megyebirákról, egyházfiakról és a megye vagyonáról. E szerint »mindenkor tilalma volt az sátoros imiepeken való tánczolásnak, királyné asszony éltetésnek, mely pogányoktól maradott szokás ezután is tilalmas.« Éppen igy »a Szent János estin való virrasztáson való tánczolás semmiképpen meg nem engedtetik,« s azt »a ki mást bajra hivott és megölettetett«, nem szabad a szentelt földbe temetni. I. Rákóczy György idejéből Buday Péter lófőségi oklevelére a fejedelem parancsa jön Csík-, Gyergyó- és Ivászon szék vicetiszteinek, az útonállók és egyébb gonosztevők büntetéséről (1103.), később 1635-ben — székelyföldi mustrájáról tesz említést, s tiz évvel azután egy újabb lustrumának Kászon széki töredékét kapjuk meg (1112., 1135.) Az 1636. évben a székely örökségeket magszakadás esetén a kincstár mellőzésével a í okonoknak biztosítja, s ugyanezen évben Homorod-Szent-Márton templom erődének védelmére háború esetére öt székely gyalogpuskást enged egy választott főbbjük vezetése alatt. — Innen értesülünk arról is, hogy e falut Báthory Gábor alatt a tatárok feldúlták, s erre építették a lakosok templom-kastélyukat. Pár itéletlevél, rendelet és tanúkihallgatásra következik az udvarhelyi polgárok és városi nemesek viszonyának szabályozása (1117.), Toldalaghy Mihály »szomorú jelentője« (1128.). Péchy Simonné panasza üldöztetéséről és háborgattatásáról (1129.), s ezeket újra levelek követik medeséri Bencser Pál követi utasításáig (1139.). kit 1648 junius harmadikán Munkácsról küldenek Chmielnicki Bogdán kozák hetmanhoz. — Itt ismét két temetési meghívó, pár levél, egy kötelezvény s egy lakodalmi meghívás után 1653-ban II. Rákóczy György intézkedik a moldvai határ védelméről. Határ, vám és vásárügyeket még tárgyal néhány. Cserei György a törcsvári harmiuezadosságról ír Apafiimnak. Szekhalmi András a bodzái vám könnyen el-