Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Smith; T.: The Hungarian confession. Ism. Kropf Lajos 73. o.

TÖRTENETI IRODALOM. 73' nevezi művét s nem is igen több annál, de mint ilyen teljes figyelmünkre méltó. A kiválóbb tanárok életrajzában tüntetni föl az intézet múltját, kétségtelenül helyes eljárás, bárha ügy mindig csak egy-egy mozzanatát nyerjük az intézet történetének s az egészről az olvasónak kell képet alkotnia. Mi nagyon méltányoljuk az ilyen vázlatot, a mely történetíróink kezében értékes forrásgyűjteményül szolgál. Csakhogy ebből ügyes feldolgozó készíthet csak oly monographiát, a mely olvasásra számíthat. Gönczi műve — mondhatjuk — a szakembereknek való. A székely-udvarhelyi ev. ref. kollégiumot gr. Bethlen János, Apafi kanczellárja alapította 1670-ben ezer darab aranynyal. O volt az intézet első gondnoka, kit aztán a Bethlenek családjának több nevezetes tagja követett, majd Ugrón •János, b. Dániel István s újra a Bethlenek következtek. Az intézet első szervezője Letenyei Pál, a ki tiz évig állt az intézet élén. A kiválóbb tanároknak fontosabb leveleit is közli az iró. Különösen Kis Gergely fáradozásai tűnnek ki a levelekből, a ki az intézet épületének emelésére annyit tett; 1772-ben elkészült a megfelelőbb épület mintegy 16 ezer forintnyi költséggel. A mi ez intézet szellemi életét illeti, erre nézve Gönczi latin és magyar nyelven közli az iskolai törvényeket, a melyek — véleménye szerint — a nagy-enyedi főiskola törvényeinek alapján készültek. E törvényekben jellemző, bogy a tanulók vétsége pénzbírságolással büntettetik, a mit az író annak tulajdonit, hogy az igy begyűlt pénzekből szereztek jutalomkönyveket. De mi azt hisszük, hogy ennek nyilván más oka volt. így iparkodott az intézet elöljárója mintegy folytonos érintkezésben lenni főleg az oly tanulók szüleivel, a kik vásottabbak voltak, hogy így a súlyos bírság révén a szülők is azonnal értesíttessenek fiaik rossz viseletéről. A tanítás módszerére nézve előadja az író, milyen tárgyakat milyen kézikönyvekből tanultak az iskolában. Sajnos, ezt csak a jelen század elejéről volt módjában előadnia ; a régebbi korra vonatkozólag igen kevés adat állott rendelkezésére. A 246 lapra terjedő vázlat azonban így is számottevő forrása a magyar műveltségtörténetnek. DR. VÁCZY JÁNOS. The Hungarian Confession by the Rev. Sydney P. Smith. A The Month. J Catholic Magazine and Review (London) 1896-ki julius és augusztusi füzeteiben. »A magyar hitvallás« alatt a külföldi irodalomban azt a vallástételt értik, mely »Confessio Novorum Catholicorum