Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Fayer László. Az 1843-ki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I. kt. Ism. Dr. Máté Sándor 65. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 65 teticli családról, melynek rövid történetét, kisérve a leszárma­zási táblától, adjá, mig a város kiváló emberei között leghosz­szabban Vaszary Kolozs herczegprimással foglalkozik. Függe­lékben a millenium évbeli Keszthelyről szól. Bontz munkáját első sorban a nagy közönségnek szánta, de a szakember is hasznát veendi, mert a munka nem csupán a már ismert, hanem főleg levéltári kutatások által összegyűjtött anyagon alapul, mi a munka majd minden sorából kitűnik. A munkát 33 részint szövegközti, részint külön mellékleti! szépen kivitt kép disziti. —v. »Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyiijteménye.« A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából szerkeszti Fayer László. I. kötet. Budapest, 1896. Az országgyűlés képviselőháza 1896-ban 5000 frt segélyt nyújt a M. Tud. Akadémiának »az 1843/4-iki büntető javasla­tok összes anyagának kritikai kiadása költségeinek fedezésére.« A M. Tud. Akadémia az anyag összegyűjtését s a mű szer­kesztését Fayer Lászlóra bizta. E megbízásnak köszönhetjük, hogy a napokban az előbb jelzett czimű munka hagyta el a sajtót. E mű nemcsak jogirodalomtörténeti, hanem magyar történelmi szempontból is kiváló jelentőségű, nemcsak a szak­íróra, hanem a magyar történetíróra nézve is kútfői munká­nak jelezhetjük ezt. E javaslatban van legelőször letéve Magyarországon a törvény előtti egyenlőség alapeszméje, a testi büntetésnek, mint a földesúri jogosítvány egyik nemének eltörlése, az uriszéknek és halálbüntetésnek megszüntetése ; oly törvényt volt hivatva statuálni, mely nemest, papi személyt, és nem-nemest egyaránt kötelezzen, s melynek hatálya az ország határain belül vármegyére, szabad kerületre, sz. kir. városra kiterjedjen, szóval ebben a rendiségből kivetkezett, uj, magyar nemzeti állani kezd megjelenni ; culturai haladá­sunknak egy olyan útmutatója, melynél a 40-es évek törté­netírójának mint nyugvó és tájékoztató pontnál mindig meg kell állnia és foglalkozási körébe vonnia. E történeti érde­kességnél fogva vagyunk bátrak e műre felhívni folyóiratunk olvasóinak becses figyelmét. Nem tartjuk feleslegesnek e javaslat keletkezési körül­ményeit és közéletünk szabályozására befolyását egy kis váz­latban itt ezúttal felujítni. Lgyan is az 1791. évi ország­gyűlés elodázliatatlanul szükségszerűnek jelentette ki büntetőtör­vényeink számtalan hiányainak pótlását és korszerű átalakítását, SZÁZADOK. 1897. T. FÜZET. 5

Next

/
Thumbnails
Contents