Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Fayer László. Az 1843-ki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I. kt. Ism. Dr. Máté Sándor 65. o.

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. 74 e végett egy szakbizottságot küldött ki, mely javaslatával 1792-ben elkészült; de sem ez, sem pedig az 1827. évi hasonirányu büntetőjavaslat a bozzá fűzött várakozásoknak, követelményeknek nem felelvén meg, az 1840. országgyűlés egy kinevezett országos választmányra bizta az előbb érintett reformintézmény megalkotását, mely 1843-ban elkészült javaslatával, melyben, mint egységes egészben, a büntetőjog összes köre : az anyagi, alaki jog, a börtönügy, és e mellett az esküdtszéki intézmény is bennfoglaltatik. E szerint az 1791-iki országgyűlésen nyilvánult közszükséglet kielégítésére irányuló törekvésnek az eredménye az 1843. évi javaslat, nem pedig gr. Széchenyi István, Deák Ferencz, Kossuth Lajos ágitálásainak folyománya. Deák Ferencz az 1844. országgyűlésen nem jelenvén meg, nem volt olyan országgyűlési tag, ki a főrendeknek a javaslatban foglalt két intézkedése, t. i. a halálbüntetés eltörlése és az esküdtszéki intézmény ellen támasztott aggályaikat eloszlatni tudta volna, és ez által annak közkötelezővé emelését sikerült volna elérhetni. Azonban mint javaslat is jogforrásaink közzé tartozott, erre emelte a törvényszéki gyakorlat, különösen 1864 évtől kezdve, midőn Pauler Tivadar » Büntetőjogtan «-ába felvette. Ennélfogva, leszámítva az osztrák uralmi időszakot, jótékonyan hatott a birói bölcs belátás irányítására hazánkban 1880-ig, a M. B. T. életbeléptetéséig. A munka sokkal többet ad, mint a mennyit czíme magában foglal, a mennyiben az anyaggyüjteményen kívül mást is tartalmaz. Feloszlik két részre. Az I. részben van a szerző bevezető tanulmánya, ebben kiváló szépen ismerteti azt az időszakot és azt az eszmekört, melyben a codificálók éltek, mozogtak, behatóan foglalkozik a javaslat irányelvei kifejtésével, az összehasonlító jogtudomány követelményei szerint tüzetesen tárgyalja a javaslatnak az anyagi jog körébe tartozó részét, melyben félremagyarázhatatlan érvekkel igazolja, hogy az eleitől végig Deák Ferencz fogalmazványa, alkotása, nem pedig a hadeni codex átültetése ; szépen vázolja a tárgyalás menetét is, egyúttal itt közli Pulszky Ferencz és Deák Ferencz levelezését Mittermaierrel, és ennek kritikáját egész terjedelmében, a külföldi szakvéleményeket a javaslatról, és megismerteti a javaslatnak hatását a külföldi törvényhozásokra. A II. részben tisztán az anyaggüyjtemény, t. i. az országos választmány jelentése s mellékletei, és a külön vélemények foglaltatnak. DR. MÁTÉ SÁNDOR.