Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Fayer László. Az 1843-ki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I. kt. Ism. Dr. Máté Sándor 65. o.

56 TÖRTÉNETI IRODALOM. 74 e végett egy szakbizottságot küldött ki, mely javaslatával 1792-ben elkészült; de sem ez, sem pedig az 1827. évi hason­irányu büntetőjavaslat a bozzá fűzött várakozásoknak, köve­telményeknek nem felelvén meg, az 1840. országgyűlés egy kinevezett országos választmányra bizta az előbb érintett reformintézmény megalkotását, mely 1843-ban elkészült javas­latával, melyben, mint egységes egészben, a büntetőjog összes köre : az anyagi, alaki jog, a börtönügy, és e mellett az esküdtszéki intézmény is bennfoglaltatik. E szerint az 1791-iki országgyűlésen nyilvánult közszükséglet kielégítésére irányuló törekvésnek az eredménye az 1843. évi javaslat, nem pedig gr. Széchenyi István, Deák Ferencz, Kossuth Lajos ágitálá­sainak folyománya. Deák Ferencz az 1844. országgyűlésen nem jelenvén meg, nem volt olyan országgyűlési tag, ki a főren­deknek a javaslatban foglalt két intézkedése, t. i. a halálbün­tetés eltörlése és az esküdtszéki intézmény ellen támasztott aggályaikat eloszlatni tudta volna, és ez által annak közkö­telezővé emelését sikerült volna elérhetni. Azonban mint javas­lat is jogforrásaink közzé tartozott, erre emelte a törvényszéki gyakorlat, különösen 1864 évtől kezdve, midőn Pauler Tivadar » Büntetőjogtan «-ába felvette. Ennélfogva, leszámítva az osztrák uralmi időszakot, jótékonyan hatott a birói bölcs belátás irá­nyítására hazánkban 1880-ig, a M. B. T. életbeléptetéséig. A munka sokkal többet ad, mint a mennyit czíme magában foglal, a mennyiben az anyaggyüjteményen kívül mást is tartalmaz. Feloszlik két részre. Az I. részben van a szerző bevezető tanulmánya, ebben kiváló szépen ismerteti azt az időszakot és azt az eszmekört, melyben a codificálók éltek, mozogtak, behatóan foglalkozik a javaslat irányelvei kifejtésé­vel, az összehasonlító jogtudomány követelményei szerint tüze­tesen tárgyalja a javaslatnak az anyagi jog körébe tartozó részét, melyben félremagyarázhatatlan érvekkel igazolja, hogy az eleitől végig Deák Ferencz fogalmazványa, alkotása, nem pedig a hadeni codex átültetése ; szépen vázolja a tárgyalás menetét is, egyúttal itt közli Pulszky Ferencz és Deák Ferencz levelezését Mittermaierrel, és ennek kritikáját egész terjedel­mében, a külföldi szakvéleményeket a javaslatról, és megis­merteti a javaslatnak hatását a külföldi törvényhozásokra. A II. részben tisztán az anyaggüyjtemény, t. i. az országos választmány jelentése s mellékletei, és a külön vélemények foglaltatnak. DR. MÁTÉ SÁNDOR.

Next

/
Thumbnails
Contents