Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Fináczy Ernő. A magyarországi középiskolák múltja és jelene. Ism. Kardos Albert 57. o.

TÖRTENETI IRODALOM. 59' legiomokban fejlődött ki. sok szabadsággal és félig-meddig alkotmányos önkormányzattal. Több mint két századon át alig történt ez iskolák életében. kivált belső szervezetében nagyobb változás. Egyes intézetek fejlődtek, mások hanyatlottak, leginkább külső politikai események következtében, mig végre Mária Terézia korában meg nem születik az állami közoktatás gondolata. Két nagy esemény egészen megváltoztatja iskoláink külső képét és belső életét egyaránt. A jezsuita-rend eltörlése (1 773) az egyik,, a Patio Educationis kibocsátása (1 777) a másik. — Ha a jezsuitákkal nem dőlt volna meg az ő rendszerök magától is, megdöntötte volna a Ratio, ez az első állami tanterv, mely egészen más szempontokból szabta meg az iskola tárgyait és teljesen eltérő felfogást követett a tanitás és nevelés módjában, és eszközeiben. Fináczy könyvének bizonyára a Ratio-ról szóló része a legérdekesebb, a mennyiben sok uj adatot felkutatva, hitelesen adja elő a Ratio létrejöttének körülményeit, és ha röviden is, de világosan ismerteti tartalmát és méltatja értékét. A Ratio a XVIII. századi fölvilágosodás eszméinek hatása alatt egészen újjá akarja teremteni a középiskolát, midőn belevisz élő nyelvet és reális tárgyakat is s, a midőn állami felügyelet alá rendel minden intézetet. —- Érdekesen vázolja a szerző a Ratio életbeléptetésének számos nehézségét, a II. József által végrehajtott szabadszellemű módosításokat s végül a Ratiónak második kiadását (1806), mely ismét konzervatív felfogásnak hódol. Fináczyval együtt mi is a legteljesebb mértékben elismeréssel adózunk a Ratio-nak. e nagy szabású konczepcziónak. mely paedagogiailag is elfogadható munkálat, de a mely még jelentősebb politikai szempontból, midőn a közoktatást is a kormányzat feladatai közé sorozza s igy megindítja a magyar közoktatási politikát. Mi azonban egy lépéssel tovább is megyünk Fináczynál,. midőn a tanulságot is levonjuk a Ratio sorsából. — Mily végtelen kár. bogy a Ratio törvénytelen forrásból eredt és hogy erőszakos módon akarták foganatosítani. Mennyire sajnálhatjuk, hogy alkotóinak paedagogiai tudásával és általános műveltségével nem párosult nemzeti érzés, a sajátos magyar viszonyok iránti érzék ! De még inkább sajnálhatjuk, hogy protestáns intézeteink gyűlölvén a Ratio forrását. a benne rejlő sok jóból, hasznosból és újból sem meritettek semmit is. — Hiába szállott sikra mellette egy Bessenyei, egy Beleznay. a protestánsok, kivált a minden felülről jövőt gyanúval fogadó, merev debreczeniek példájára, elzárkóztak a