Századok – 1897

Hivatalos értesítő - Felhívás társulati tagok lakhelyére vonatkozólag - 576. o.

ÁRPÁDHÁZI JOLÁN ARAGON KIRÁLYNŐJE, 581 Akkoriban az osztrák hitel ugyancsak jobban állott II. Endre deíiczites gazdálkodásánál. Már Y. Lipót (1177— 1194) erősen gyarapítá jövedelmeit,1

) Yl-ik, a dicsőségesnek nevezett Lipót (1198 — 1230) pedig, a ki 1197-ben Endrének a pártját fogta — anyja Ilona, III. Bélának volt nőtestvére Bécs emelkedése s vagyona gyarapítása érdekében mindent megtett. Jellemző az a hagyomány, bogy VI. Lipót 30,000 márka ezüstöt adott kölcsön Bécs városának.2) VI. Lipót egyébiránt közelebbről is érintkezett a spanyolokkal, jelesül II. Péter aragoniai királylyal, I. Jakabnak az atyjával, mikor 1212-ben az albigoisk, illetőleg Toulousei VI. Rajmund ellen állítólag sziavon csapatokkal is 3

) — hadat vezetett Francziaországba. Erről a gazdag fejedelemről tehát, a kinek a jövedelmét 60,000 márkára becsülték, nem lehet azt írni, hogy nem volt hitele. Fia II. Frigyes még kapzsibb volt az apjánál ; jellemének épen az a feltűnő vonása, hogy módfelett szerzett. Kropf úr azonban állítását még nyomatékosabbá teszi az is szóval, mely úgylátszik arra vall. hogy Kropf úr szerint az osztrák hitel, úgy mint régen, ma is rossz lábon áll. Tudtunkkal - legalább úgy értesültünk illetékes forrásból — az osztrák sójegyeket (a valuta rendezés következtében beváltandó fedezetlen utalványokat) előszerettel veszik a londoni tőzsdén, hol az osztrák hitelnek ma legalább van becsülete. Mindezt csak azért jegyeztük meg, mert hypothesiseket így indokolni nem szabad. Miképen tartozott Ausztria herczege VI. Lipót II. Endrének 2<>II arany márkával, azt nem tudjuk. VI. Lipót 1225. jun. 6. kötött békeegyességet II. Endrével, melynek az a pénzügyi része, hogy Lipót Jakab nyitrai püspöknek 1000 márkát kifizetett a püspökség szenvedett kára fejében, ezt a püspök felvette. Azonfelül arra kötelezte magát a berezeg, hogy két részletben Gyertya-szentelőkor és Szt.-Mibálykor 1000—1000 márka ezüstöt tizet ki helyette jótálló kezese Tekan zsidó, ha pedig nem fizetné meg ezt a tartozást, akkor II. Endre ne tartozzék azzal az 1000 márkával, melyet a berezegnek évenként adósmasabb volt. A Nagymaitoniakról 1. lJ

ór A. tanulmányait. Totáról Erd. Múz.VII. X. évf. 9 Luschin : Die Handelspolitik der öst. Herrscher in Mittelalter. Bécs 1893. — Juritseh Georg dr. : Geschichte der Babenberger und ihrer Länder 1894. 320—1, 341 1. 9 Weiss : Gesch. der Stadt Wien I. 48. — Juritseh i. m. 365 1. teljes joggal mesének mondja e kölcsönt, de ténv. hogy VI. Lipót gazdag fejedelem volt. 9 Hefele : Conc. Gesch. V. 850. Heg. Pont. — Juritseh i. m. 420.