Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Ism. L. B - 540. o.

548 TÖRTÉNETI IRODALOM. magára s Ai. de Nogues-ot. a követség kanczellárját. ki megtagadta neki az engedelmességet, elfogatta és egy franczia hajón hazaküldötte, mely erélyes fellépéseért őt kormánya még meg is dicsérte. Girardin halála után ismét a franczia »nemzet« kérte föl ennek özvegyét, hogy mint előtte madame Guilleragues, a követség ügyét az új követ megérkezéseig tovább vezesse, de ő a hivatalos ügyek elintézésével sógorát. Girardin abbét bizta meg. Az ekkép lefolyt húsz év folyamában azonban Bonnac nem beszél el semmit, a mi történetirásunkat közelebbről érdekelné, kivéve talán azt az egy körülményt, hogy midőn Nointel egy izben nagyon hangosan beszélt a nagyvezérnek a franczia királynak a porta irányában viselt jóindulatáról, ez ismét a szent-gotthárdi csatára czélozva azt a megjegyzést tette, hogy a franczia király nagy barátsága daczára segélycsapatait mégis a porta ellenségeinek táborában lehet találni. Chateauneuf 11 évig, tehát 1700-ig maradt meg állomásán. Követségének végén az elfogadott szokás szerint egy emlékiratban számot adott királyi urának a portánál való sáfárkodásáról. Ebben különösen az a passus érdekel bennünket, melyben előadja, hogy hazulról vett utasitás folytán mily módon igyekezett a német császár franczia-ellenes politikáját ellensúlyozni. Ezt ő két úton törekedett keresztülvinni. Egyfelől megkísértette a törököt a lengyel királysággal kiengesztelni, de ezen kísérlete a király makacsságán hajótörést szenvedett. Másfelől pedig pártolta Tököly gróf pártütő üzelmeit Erdélyben. 1690-ben a porta a franczia király biztatására a grófot erdélyi fejedelemnek tette meg és fegyveres erővel vezette be az országba, de Tökölynek űj alattvalóin gyakorolt zsarnokoskodása (ses concussions tyranniques sur ses nouveaux sujets) és a törökökön elkövetett rablásai miatt (ses pilleries sur les Turcs) általános gyűlöletet vont magára és oly rosz hirbe került, hogy teljesen haszontalanná vált a nagyúr szolgálatában. Chateauneuf annyira otthon érezte magát Sztambulban, hogy törökösen kezdett öltözködni. Ezt a gyöngéjét fölhasználták roszakarói és bevádolták őt királyánál, hogy egészen törökké lett, még pedig nemcsak ruházatában, szokásaiban, hanem még vallásában is. Lajos király fölötte megharagudott azért, hogy követe nem viselte franczia öltözetét és az udvaránál működő ármánykodókra hallgatva, a hóbortos Ferriolt nevezte ki utódjának a portai követségben. Ferriolnak szerelmi kalandja volt otthon egy előkelő leánynyal és emiatt el kellett hagynia Erancziaországot. Vándorlásai közben elvetődött Lengyelországba, hol egy főúrral