Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Ism. L. B - 540. o.

543 TÖRTÉNETI IRODALOM. E kis zsidógyarmat szenvedéseivel ismertet meg bennünket e hitközség érdemes lelkipásztora, Pollák Miksa úr. A zsidók jogi, politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről voltakép kevés újat mond. tán semmi lényegest, mit az olvasó az eddigi irodalomból, nevezetesen Hajnik Imrének és Kölni Sámuelnek alapvető munkáiból nem ismerne. E művek révén nagyon jól tudjuk, liogy azokban a századokban, melyekben még anachronismus lett volna az általános vallásszabadságért lelkesedni, a zsidóknak ugyancsak pogány volt a sorsa minálunk is, habár Magyarországon, legalább koronként, sokkal jobb volt a helyzetük, mint a legtöbb nyugati államban. De hát mint kisebbség, mint a keresztyén közösségen kivül élő, fajban, szokásban idegen elem itt is sokat szenvedtek, gyakran igen igaztalanul. Mert úgy van, hogy bár türelmes ember a magyar, azért a zsidót lelkiismeretének különös furdalása nélkül is bántalmazta. Ütötte, ha el volt keresedve, ütötte lia széles kedvében duhajkodott. E szegény pariákat nem védte meg komolyan senki a hatalmaskodók gálád támadásai ellen, még a király sem, illetőleg a kir. kamara, vagy az a földesúr, kinek alá voltak vetve. A mikor mégis védték, nem humanitásból tették, hanem érdekből : mert hiszen ha más fosztja ki őket. akkor a szegényekkel nem fizettethetik meg kellően úri protekcziójukat. E könyvből most két dolgot tanultunk, két olyan dolgot, melyet idáig is sejtettünk, de még sohasem láttunk ily positive demonstrálva. Az egyik az. hogy hazánkban mindenki, kezdve a királyon, nádoron és tárnokmesteren, ki sokáig főbirájuk volt. végig a főúri renden, a papságon, a megyén, le egészen a jobbágyig meg az utolsó zsellérig, mindenki méltányosabb és humaimsabb volt a zsidókkal, mint a városok. Sehol sem szenvedtek annyit, mint ép a városokban, még pedig főkép a legnémetebb városokban, Pozsonyban, Nagyszombatban, Sopronban, Pudán. Az a kedélyesnek és korlátoltnak híresztelt német nyárspolgár, az a »purger« volt a leggonoszabb és legleleményesebb, lia arról volt szó, miként kell a zsidót kínozni, sanyargatni, kifosztani. Erre nézve e könyv megdöbbentően igaz bizonyítékokkal áll elő. Nemcsak liogy megfosztották e nyomorultakat sok oly jogtól, melyet törvény, szokás és országos privilégium nekik meghagyott, megszégyenítették és károsították őket minden kigondolható módon (egyebek közt pl. megvámolták őket a sorompón, mint a marhákat) de minduntalan terrorizálták őket. fogságba vetve, halállal fenyegetve csak azért liogy adósaik javára megpuhítsák őket. Igen jellemzően mondja egy alkalommal a szerző: »A soproni zsidók