Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Pollák Miksa. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. Ism. L. B - 540. o.

542 TÖRTÉNETI IRODALOM. Ekkor pedig százan lehettek. Egy teleklajstrom szerint ugyanis, melyet még ma is őriznek Sopron városában, a mondott időben tizenhat zsidónak volt Sopronban háza. Minden liázra külön családot és minden családra öt-hat tagot számítva, nyolczvanra vagy százra kell tennünk a zsidó lakók számát. Ez a lakosság aztán, főkép ha sanyarú viszonyait vesszük tekintetbe, elég gyorsan szaporodott. 1521-ben már négyszázra rúgott a száma (49. 1.). Többre aztán nem vitte. Nem vihette, mert a mohácsi vész esztendejében — mikor különben már csak 350-en voltak (99. 1.) — a soproniak minden zsidót kikergettek, be sem várva a székesfehérvári országgyűlés hasonló rendelkezését. 1526-ban tehát a zsidók száma zérusra reducalódott. Ettől fogva Sopron nemcsak a XYI. és XVII. századokban, de majdnem az egész XYIII-ban is tisztán keresztyén város volt s lakói mentek maradtak attól, mit ők akkoriban a »perfidissimorum Iudeorum quottidiana pestis«-nek neveztek. A soproni antisemitismus ez első áldozatai a közeli főúri dominiumokon húzódtak meg s két-három századon keresztül Kis-Martonban. Fraknóban, Lakompakon, Kaboldon s egyéb ilyen kis falvakban éltek, éppen nem lappangva, bujkálva, mint sokan hihetnék, hanem élénken sürögve-forogva s a mi fő, sokkal nagyobb biztonságban, mint régebben a város falai közt. De a könnyebb megélhetés vágyától hajtva, mégis szüntelen a közel városba kivánkoztak. A város élénkebb kereskedelme oly vonzalommal csábítja őket, liogy megfeledkeznek a multakban szenvedett gyötrelmekről és szinte tolakodnak oda, honnan őket minden áron elriasztani igyekeztek. A XYIIL század közepén kezdenek mint »tűrt zsidók« Sopronba visszaszállingózni. Elébb csak bizonyos vásáros napokon léphettek a városba, akkor is csak külön engedelemmel és rendes útlevéllel, azután is csak nappal időzhettek ott, bemenetelükért taksát, ott tartózkodásukért óradíjakat fizetve, később kivételesen az éjjelt is ott tölthették, elébb csak egy. utóbb két erősen megadózott és szoros felügyelet alatt álló zsidó-szállóban, a mig végre a mikor liberálisabb lett a kor. másrészt meg ők is mind több és több concessiót vásároltak meg, szépecskén végleg odaszokhattak. A mult század végén ugyan (II. József türelmi pátense után vagy tíz évvel) csak két zsidó család lakott ott állandóan (226. 1.), de már 1830-ban 37 főre rúg számuk (229. 1.), 1855-ben pedig már többre mint 180 lélekre (236. 1.) Az a rohamos szaporodás, mely azóta beállott, úgy a vidék beözönlésének, mint az alkotmányos szabadságnak és az 1867:XYII. t.-cz.-nek tulajdonítandó.