Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. Ism. D. L. 519. o.

521 TÖRTÉNETI IRODALOM. Marosvár területén alapított csanádi püspökség első birtokosa volt. Ő vitt hét benedekrendi szerzetest Marosvárra s ezek közreműködésével térítette és keresztelte meg az itt lakó pogány magyarokat. Mint a többi ősvármegyét, ügy ezt is Szent-István alapította, midőn a Tisza két partján fekvő királyi uradalmak középpontjává a csongrádi földvárat tette. A vármegye területe különben sokszor változott. Szent-István idejében a Tiszaparton Alpártól Zentáig. Szelevénytől a Marosig terjedt, tehát Hódmezővásárhely és vidéke már nem tartozott hozzá. A középkori vármegyének kisebb része esett Tiszántúlra, főtömege a Duna és Tisza közé Alpártól Perlek faluig nyúlt el. központja ekkor már nem a csongrádi, mely a tatárjáráskor elpusztult, hanem a szegedi királyi vár lett. részint hadászati jelentősége miatt, részint mint a vármegye területén fekvő királyi birtokok gazdasági középpontja. A mi a vármegye további történetét illeti, 1241. ápril második felében a tatár hordák ezt is elözönlötték. Hiába menekült a nép Csongrádra, az ottani királyi várba, Szer falu benczés monostorába: mindezek egymás utántüz és kard áldozatai lettek. Hasonló sors Csanád várost és Pereget, hová 70 falu népe menekült hiába. Szeged, melynek lakói mocsarakba, nádasok közé bújtak el. egy ideig a tatárok hadiszállása volt, innen küldözgetett Bathu khán leveleket IV. Bélának, melyekben hódolásra szólította töl. A tatárok kivonulása után a kunoktól szenvedett sokat a vármegye. A Tisza két partján és a Hódtó környékén sok kun szállás volt. a honnan sok ideig fosztogatták a szomszéd falvakat, mig a hódmezei csatában (1280) meg nem törettek. A Dózsa-féle parasztlázadás alkalmával Mészáros Lőrincz és Nagy Antal keresztes seregeitől szintén sokat szenvedett a vármegye. Ezek vezetése alatt Szegednél ütött tábort a pórhad. de a fölfegyverzett polgárságtól védett várost meg sem merték támadni. Majd Cserni vagy Fekete Iván, a hírhedt kalandor szereplésének szintere lett a vármegye, különösen Szeged, melyet 1527. rácz csapatával elfoglalt és kirabolt. Még szomorúbb helyzetbe jutott ez a terület akkor, midőn török csapatok szállották meg. Ettől kezdvetörök császárés magyar király mindenik egyformán sarczolta, adóztatta a lakosságot. Különösen a töröknek egész rendszere volt a nép teljes kiszipolyozására. a fej-, kapu-, fa-, szén. méhkas-, olaj-, mátkaadóval. buza-, árpa-, köles-, lencse-, lialtizeddel és vámmal. Nem segített, sőt rontott a helyzeten a szegedi főbiró Tóth Mihály kísérlete, melyet 1552-ben Szeged visszavételére a hajdúkkal tett, a melynek eredménye az lett. hogy Ali basa a várost felgyújtotta és kirabolta s diadala emlékére 4000 levágott orrt