Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. Ism. D. L. 519. o.

522 TÖRTÉNETI IRODALOM. és 8000 fület. 40 zászlót és számos foglyot küldött Konstantinápolyba. A vármegye folytonos zsarolás, rablás és öldöklés folytán lassanként annyira elpusztult és elnéptelenült. bogy területe önállóságát is elvesztette, 1635. Szeged városával együtt Pest, 1647. Heves, 1649. Borsod vármegyéhez csatolták. Az volt a szerencséje mégis a szerencsétlenségben, hogy a török vallási tekintetben türelmes volt. A mint Gyalui Torda Zsigmond Melanchtonnak irta: »Ha a magyarok testileg szolgálnak is a töröknek, de lelkük teljes szabadságban él, melyet a mi királyunk (t. i. Ferdinand), ha ezen résznek t. i. a török hódoltságnak hatalmában volna, tűzzel-vassal akadályozna.« A török fenhatósága alatt épen olyan háborítlanul folytathatták híveik lelki gondozását a ferenczrendü szerzetesek, mint a milyen szabadon terjeszthették a református vallást Szegedi Kis István, a vármegye első reformátora és Abádi, mely vallás Fráter György, Tóth Mihály és mások üldözése daczára is nagy elterjedést nyert. A török kiűzése után következett német uralom nem volt jobb a törökénél. A különben is nagyon meggyérült s vagyonilag is elgyengült magyarságnak keseredett szivvel kellett látni, hogy a bécsi kormány az 1691-ben Csernovics patriarcha vezetése alatt bevándorolt s nagyrészben Csongrádban, különösen Szegeden és vidékén letelepített szerbeket ésaráczokat a magyaroknál többre nézi s nagyobb kiváltságokban részesíti. A szerbeknek nem kellett adót fizetniük, világi és egyházi ügyekben egyedül a szerb patriarchától függtek. Hasonló előnyben részesültek a ráczok, kikből 1700. Lipót király a marosmenti határőrvidéket szervezte, felettök sem volt a vármegye tisztviselőinek semmi hatalma. Ehhez járult az is, hogy a szegedi katonai parancsnok báró Globitz kíméletlenül zsarolta a népet, melyet az adó, élelmiszer stb. beszolgáltatásán kivül a vár javítására és erődítésére is berendelt. Az elkeseredett nép hiába várta megszabadulását Rákóczy Ferencztől, kinek hadai több izben is táboroztak Csongrádban : boldogabb idők csak a szathmári béke után következtek. íme, ezek a vármegye történetének kiemelkedő pontjai, melyeket Zsilinszky a részletekkel együtt, szépen és gondosan kidolgozva tüntetett föl, a kültörténet keretébe ügyesen beillesztve a vallási, művelődési, kereskedelmi, közigazgatási, gazdasági stb. állapotok, a vármegye városai, várai, falvai, nemesi családai, plébániái, zárdái, építészeti emlékei, papjai és tisztviselői ismertetését. Van Zsilinszky művének még egy kitűnő tulajdonsága,