Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Zsilinszky Mihály: Csongrád vármegye története. Ism. D. L. 519. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. Csongrád vármegye története. Irta Dr. Zsilinszky Mihály. I. rész. Budapest, 1897. Kiadja Csongrád vármegye közönsége. 8-r. VIII 4-284 lap. Mintegy negyedszázaddal ezelőtt a Magyar Történelmi Társulat megbízásából Pesty Frigyes és Fraknói Vilmos tervrajzot dolgoztak ki a vármegyék történeti monographiájára vonatkozólag, melyet a társulat el is fogadott s a »helytörténetírók« figyelmébe ajánlott. E tervrajz egy alapos monographia kellékét a következő tiz pontba foglalja össze : 1. Források fölsorolása. 2. A vármegye földrajzi és helyirati ismertetése. 3. Kültörténete. 4. Relső története, helyhatósági élete. 5. Egyházi és vallási 6. Kereskedelmi állapotok. 7. Gazdaság, kereskedés, ipar. 8. A birtokos családok. 9. Melléklendők. 10. Okmánytár. Egész könyvtár lenne azon monographiákból, melyek ezen tervrajz megjelenése óta Írattak, de ezek között alig^ egy párt találhatni, mely szorosan ehhez tartotta volna magát. És ez helyesen is van igy. Alig képzelünk únalmasabb dolgot, mint egy rakás monographiát. egy chablon szerint, egyenlő beosztással, egyforma tárgyalási módszerrel. Sőt azt hisszük, hogy a Történelmi Társulatnak sem az lehetett e tervrajzzal a czélja, hogy azt azután a monographusokra erőszakolja s az iró gondolkodását békóba verje, — talán csupán azon szempontokra kívánta figyelmüket fölhívni, melyek egy monographiánál sem mellőzhetők. Már csak azért is czélszerű volt nekik e tekintetben szabad kezet engedni, mivel majdnem minden vármegye fejlődése más-más irányban történt ; más volt az élete egy felvidéki. más egy alföldi, ismét más egy erdélyi vármegyének, e szerint múltja is különböző tárgyalási módot kiván. Egyik vármegye csaknem állandóan békés fejlődés színtere volt, ellenséget is alig látott, másiknak folyvást mozgalmas élete volt, sokszor az ország sorsát területén döntötték el. vagy századokon keresztül harcz, villongás fészke volt. és egy megye monogj-aphusának művében mindezt kifejezésre kell juttatnia.