Századok – 1897

Értekezések - THURY JÓZSEF: A magyaroknak „szavarti-aszfali” neve - 391. o.

A MAO VAROKNAK » SZAVARTI- ASZI'ALI " NEVE. 393 ják, liogy a magyarságnak az a része, mely a besenyők támadásakor Lebediában elszakadt, már a 854. év elÖtt Armeniának északi részében, a Kúr vize mentén eső Udi tartományában lakott : többé nem tartható fenn az a vélemény, hogy a magyaroknak kiköltözése a Maeotis fölött s a Don és Dneszter közt elterülő Lebediából, a 889. évben történt volna, a mint eddigelé Regino tudósítása alapján hitték. Regino igen távol lakott Lebediatól és Atelkuzutól, minélfogva értesüléseit a magyarokról csak másod, harmad kézből vehette s a dolog természeténél fogva hibásan és elferdítve. Vele szemben határozottan hitelesebbek a bizánczi, örmény és arab írók. kik a szóban levő eseménynyel egy időben s annak színhelyéhez közelebb éltek. Azok a tények ugyanis, hogy a magyarok 862-ben már Germániában kalandoztak ; hogy ugyanezen időtájban a magyar fejedelem az Al-Duna mellékén találkozott Methodiusszal ; hogy a magyarok <93#-ben az Al-Dunánál a bolgárokat segítették maczedón foglyaik ellen ; s liogy Szarkel vára a Don bal partján már a besenyők ellen épült S^ő-ben : Regino tanúskodásánál sokkal ékesszólóbban bizonyítják, liogy a magyaroknak már a 835. év elÖtt el kellett hagyniok Lebediát. Ezen argumentumokhoz járul most az az ujabb történeti adat. liogy az örmény irodalom már a 854. évben Armenia északi részén ismeri a magyaroknak Lebediában elszakadt részét. Azt hiszem tehát, kétségbe vonhatatlanúl kitűnik a történelemből 1. az, liogy a magyarság a 835. év elÖtt szakadt két részre Lebediában a besenyők támadása következtében, 2. az, bogy a keleten maradt töredék már 854 előtt a Kúr folyó mentén lakott. Igy már most érthetővé válik az egyik bizánczi kútfőnek, t. i. Theophanes folytatójának egyik adata, melyet eddig vagy éppen nem, vagy pedig hibásan értelmeztek. A szerző ugyanis — a ki 961-ben írt — elbeszéli, liogy a 840 v. 841. évben a szaraczénok fejedelme, vagyis a khalifa háborút viselt Theophilus bizánczi császár ellen Kis-Ázsiában s egészen Amorium városáig nyomult elő. melyet el is foglalt. A khalifa hadserege az arabokon kívül örményekből és türkökből (számszerint 10.000) állott s a csatát az arabok javára éppen a turkok döntötték ei kitűnő nyilas voltukkal.2) Ezek a tarkók semmi esetre sem lehettek mások, mint azok a magyarok, kiket Konstantinusz cs. szavartikn&k (illetve szavarti-aszfali-nak). Maszúdi sziavordikn&k s az örmény írók szjavortik vagy szevoitikuak neveznek. Mert hiszen a 840. 0 Amorium: Kis-Ázsia közepén, a Szakaria felső folyása mellett feküdt. Angorától délnyugot felé. -') L. idézve Gr. Kuún Géza: Relatio stb. I. köt. 105—107. lapokon.