Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 278. o.

TARCZA. a Csepelsziget lakói 1897. évben. Állj, emlékkő, időtlen időkig, állj, mig az ezeréves imádott haza áll!« — MAGYAR TÖRTÉNÉSZEK RÓMÁBAN. A vatikáni könyvtárban, mint a Zágrábban megjelenő »Katolirki Listi« irja, Fraknói cz. püspök vezetése mellett három fiatal magyar történész tesz történelmi kutatásokat : Kollányi Ferencz, a M. Tud. Akadémiának megbízásából, kikeresi és összeállítja a XVI. század egyháztörténelmére vonatkozó okmányokat ; Csaicz Gilbert, a XV. század végén megjelent pápai bullákat és egyházi iratokat tanulmányozza és végre gróf Széchényi Miklós, III. Károly király korára vonatkozó egyháztörténelmi kutatásokkal foglalkozik. - MERZA GYULA az Armenia cz. folyóirat 1893. évfolyamában azt az eszmét pedítette meg, hogy a hazai örménység Szamosujvár alapításának 200-ados évfordulójára, mely 1900-ban fog bekövetkezni, állitson emlékszobrot Verzál- vagy Verzereskul Oxendiusnak, az utolsó örmény kath. püspöknek, kinek 1715-ben bekövetkezett halála után az örmény autonom kath. egyház az erdélyi latin szertartású püspökség ideiglenes fenhatósága alá helyeztetett s az alatt áll mind e mai napig. Merza Gyula most »Örmény püspökség« czímü röpiratot bocsátott közre, a melyben az emlék-szobor felállításán kivül a magyar örmény autonom kath. püspökség visszaállítása mellett száll sikra s meggyőzően kimutatja ez intentio jogosultságát s püspöki székhelyül Szanrosujvárt ajánlja. — Az EZREDÉVES KIÁLLÍTÁSRÓL megjelent legjobb szakmunka jutalmazására kitűzött 500 koronás pályadíjat, melyet e czélra az »Oesterr. Fachschriftsteller-Verband« ajánlott föl budapesti látogatása emlékéül a m. kir kereskedelmi ministernek, Szendrei János tagtársunk »Hadtörténelmi emlékek« czímü műve nyerte el. A biráló bizottság, mely Rákosi Jenő elnöklete alatt az .»Otthon« ivói kör tagjaiból (György Endre, Edvi Illés Aladár, Gelléri Mór, Falk Zsigmond, Szilasy Zoltán) alakult, egyhangúlag ajánlotta a Szendrei művét a jutalomra. - DR. HORVÁTH GÉZA »A HONFOGLALÓ MAGYAROK TERMÉSZETRAJZI ISMERETEI , czímii felolvasása, melyről folyóiratunk mult évi deczemberi füzetében a 950. lapon röviden mi is megemlékeztünk, érdekes vitát idézett elő a »Természettudományi Közlönye-ben. a hol először megjelent. Szil y Kálmán ugyanazon folyóirat 327. füzetében azt a megjegyzést tette rá, hogy a honfoglaló ősök természetrajzi ismereteinek kutatásánál a fősúlyt az állatok és növények nem mostani magyar neveinek nyelvészeti rokonságára kellett volna fektetni, hanem össze kellett volna állítani az őshaza, a Volga és Jajk vidékén élő állatok és növények jegyzékét s azután reá mutatni, hogy az ősmagyaroknak mindezeket ismerniük kellett. Horváth Géza a 328. füzetben »A magyar állat- és nő-