Századok – 1897

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 278. o.

280 TÁRCZA. vénynevek bizonyító ereje« czímü czikkében válaszol ez ellenvetésekre, melyet külön lenyomatban hozzánk is beküldött. Válaszában hangsúlyozza a különbséget az ősmagyarok és a bonfoglalók természetrajzi ismeretei között s fentartja amaz állítását, hogy a mely állatnak vagy növénynek nevét nem hozták magukkal az őshazából, hanem az uj hazában szerezték, ez annak a bizonyítéka, hogy magát a kérdéses tárgyat a honfoglalás idejében, tehát a honfoglaló magyarok tényleg nem ismerték. Nem tartozik feladatunk körébe a vita részleteit kimerítően ismertetni, csupán a kérdés történeti érdekénél fogva fel akartuk rá hivni olvasoink figyelmét. — A »SZEPESMEGYEI TÖRTÉNELMI TÁRSULAT« évkönyvéből a VIII. évfolyam is megjelent, a melyet a választmány megbízásából Sváby Frigyes ideiglenes társulati titkár szerkesztett. Tartalma: 1. Titkári jelentés, 2. Társulati névkönyv, 3. A pénztár számadási kimutatásai 1892 — 1895-ig. A titkári jelentésből kiemeljük a következőket : A társulat kiadásában eddig megjelentek : I. A társulat 12 évi működésének ismertetése; Szepesvármegye történelmi irodalmának bibliograpliiája : A Szepesség őskora. II. A Lengyelországnak elzálogosított XIII szepesi város története. III. A lándzsások története. IY. Szegiesvármegye történeti térképe. Továbbá sajtó alatt vannak : V. Lőcse város története 2 kötet ; VI. A szepesi prépostság története ; VII. A szepesi bányavárosok története. A társulati tagok mind a már megjelent köteteket, mind a sajtó alatt levőket tagsági dij fejében kapják. A magyar történetírással szemben már eddig is kiváló s maradandó érdemeket szerzett társulatot ajánljuk olvasóink jóakaró figyelmébe és pártfogásába. — A »DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ES REGÉSZETI MUZEUMTÁRSULAT« Értesítőjéből a 2 — 4. füzetet kaptuk, melylyel immár a XII.. évfolyam is befejezést nyert. A 2 — 3. füzet helyét most is az » Adattár Délmagyarország XVIII. századi történetéhez« foglalja el, melyet dr. Baróti Lajos szerkeszt, s melynek első kötete jelen füzettel szintén befejeztetett. A 4. füzet tartalmából kiemeljük a következőket : Versecz vidéke a középkorban, Milleker Bódogtól : Tervezet a Temesvár sz. k. város területén levő történeti nevezetességű helyek, épületek stb. emlékezetes megjelölésére vonatkozólag. Patzner Istvántól; A néhai id. Ormós Zsigmond hagyatékából megvásárolt aranyérmek jegyzéke szintén Patznertöl. A gondosan szerkesztett folyóiratot a társulat tagjai tagdíj fejében kapják. — A MAROSVÁSÁRHELYI FÜZETEK, melyet a 60-as években Mentovics Ferencz szerkesztett, mint a »Kemény Zsigmond társaság« kiadása újra életre kelt. Hosszabb szünet után a társaság újra megkezdette működését 1888-ban, tartott felolvasásokat s Maros-Vásárhelyt ismét pezsgő irodalmi életet ébresztett. Most megújítván ezeket a füzeteket közlönyt alapított, melyben a fel-