Századok – 1897

Tárcza; Önálló czikkek - Érdujhelyi Menyhért: A pristáldokról 266. o.

TÁRCZA. 271 birtokain a határjárást, melyről a káptalan a királynak jelentést tett.1

) íme itt a király pristáldja királyi ember nevet visel. Ez utóbbi elnevezés kezd előtérbe tolulni ; néhány év midva már a törvények is e néven említik a káptalani kiküldöttel együtt szereplő világi hiteles személyt, kit előbb mindig pristáld neve alatt ismertünk. Az 1351. évi törvényhozás már ismételve foglalkozik a királyi emberekkel. A X. t.-cz. 2. §. említi először a királyi embernek a hiteles helyi bizonysággal való együttes eljárását.2) A XXII. szakasz szerint a királyi embernek ama vármegyéből valónak kell lennie, a hol történik az idézés, vagy vizsgálat.3) Később a vármegyék közönsége a megyei birtokos nemesek közül választotta a királyi embereket ; de még az ide vonatkozó törvényes intézkedéseken is meglátszik a királyi embereknek a pristáldoktól való származása. Ugyanis az imént idézett 1338-iki oklevél szerint a király emberét egy évre pristáldul rendelte ki a káptalani bizonyság mellé határjárásokra stb., igy az 1486. évi VIII. t.-cz. is elrendeli, hogy a vármegyék közönsége a főispánnal egyetemben saját kebeléből válaszszon 8, 10, vagy 12 nemest, kik mint királyi emberek a hiteles helyi bizonyságokkal kötelesek birtokbaiktatásokra, végrehajtásokra stb. kimenni. Megbízatásuk egy évre terjed.4

) A mondottakból immár könnyű levonni a következtetést. A XI., XII. és XIII. században a pristáldok előbb egyedül, később a hiteles helyi bizonyságokkal együtt a felek meghívására, vagy pedig a biró meghagyására kimennek a hely színére és constatálják a tényt, mint hiteles személyek. Azután együttes jelentést tesznek a hiteles hely előtt, melynek jegyzője az ő jelentősök alapján és arra való hivatkozással kiállítja a közhitelességű okiratot. Természetesen a pristáldoknak egyéb teendői is voltak : mint a hatóságok megbízottai a végrehajtások minden nemét végezték. Hogy különben hivatások nagy részét nem csupán azon kötelességek képezték, melyekről törvényeink szólnak : ennek tanúbizonyságai nagyszáméi okleveleink. Később a pristáldok a hiteles ténytanusításra egyenes megbízatással hosszabb időre ki lettek rendelve. Ekkor felveszik a királyi ember czimét. Ezen szerepök túlnyomóvá kezd válni s ezen jelleggel együtt kizárólagos lesz a királyi ember elnevezése, a pristáld czím pedig eltűnik. Ez az oka, hogy régebbi törvényeink csupán a pristáldokkal, a későbbiek pedig kizárólag a királyi emberekkel foglalkoznak ; de e két tisztséget sem együtt nem említik, sem egymástól nem különböztetik meg. 9 Anjou-kori okmtr. III. 481. 9 Corpus Juris Hungar. Anni 1351. Art. X. 9 U. ott. Art. XXII. 9 Corpus Jur. Hungar. Anni 1486. Art. VIII. §. 1.