Századok – 1897
Tárcza; Önálló czikkek - Érdujhelyi Menyhért: A pristáldokról 266. o.
270 TÁRCZA. zik, II. Endrének 1231. évi decretuma. E szerint a törvénybeidézések jövőben csakis a megyés püspökök, vagy káptalanok tanúsítványai mellett eszközölhetők. A kisebb peres ügyekben elegendők a szomszédos conventek, vagy kolostorok hiteles iratai is. A hamisításról gyanúsított pristáld köteles magát a püspök jegyzékével igazolni.1) Ez az utolsó törvényhozási intézkedés a pristáldok ügyében. Okleveleinkben találkozunk ugyan velők még a következő században is ; de a törvényhozás nem foglalkozik velők. Ezen reformmal megkezdődött azon processus, mely a hiteles ténytanusítást egy század alatt átalakította. Az idézett törvény szerint ezentúl a pristáldok nem járhatnak el egyedül, hanem a püspöki, káptalani, vagy conventi levéllel kell a perbeidézést, vagy ténytanusítást eszközölniök. Ebben van csírája a következő századok közhitelességü ténytanusításának, midőn a királyi emberek a káptalani kiküldöttekkel együttesen járnak el a végrehajtásokban s ezek jelentése alapján állítja ki a hiteles hely jegyzője az okiratot. Ezen átalakulási folyamatból lehet kimagyarázui azon hallgatást, melylyel törvényhozásunk a pristáldokat mellőzi. — Kétségtelen mindenek előtt, hogy az idézett törvény, mely a pristáldok ténytanusításánál kötelezővé teszi a hiteles helyek levelét, primitív alakban magában foglalja a királyi emberek eljárását. Tehát a pristáldok intézménye kezd kivetkőzni eredeti formájából. A metamorfosis akkép mutatkozik, hogy a pristáldok a hiteles helyi bizonyságokkal együtt mennek ki a ténytanusításra. Pl. 1239-ben a veszprémi káptalan előtt több Ajkai családbeliek bizonyos közös birtokra nézve osztályt eszközölnek. Az ügyletnél jelen volt Péter pristáld és a káptalan embere, kiknek együttes jelentése alapján állította ki a káptalan a hiteles levelet.2) Ez már teljesen azonos a későbbi eljárással ; csupán az elnevezésben van a különbözet. Itt ugyanis a pristáld megy ki a káptalan emberével, néhány évtized múlva pedig a királyi ember a hiteles helyi bizonysággal. — Hogy az átalakulást még kézzel foghatóbbá tegyem, idézek a XIV. század első feléből egy okiratot, melyből a királyi emberek intézményének a pristáldságtól való egyenes leszármazása nyilvánvaló lesz. I. Károly király 1338-ban Laki Salamon királyi embert a perbeidézésekre, vizsgálatokra, tiltásokra, határjárásokra s minden egyéb törvényes eljárásra, melyek az ország szokásai szerint hasonló végrehajtások alá esnek, egy évre pristáldul kirendelte. Ezen királyi pristálddal, mint királyi emberrel együtt végezte Domonkos kanonok, a pécsi káptalan kiküldötte, Cyko fiainak Papi és Hetes nevű Bodrog vármegyei 9 Kovacbicb J. N. Sylloge decretorum comitialium. I. 7. 2) Hazai Okmtr. III. 4.