Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Szádeczky Lajos: Székely oklevéltár V. kt. Ism. Márki Sándor 254. o.

256 TÖRTÉNETI IRODALOM. 256 korszakát 1861—1873-ig, s a főgymnasium ujabb korszakát 1873 — 1894. Külön czikkek, melyek egy része komoly tanulmányszámba mehet, foglalkoznak a Gymnasiumi önképzőkör (Kulcsár), a Főkönyvtár (Géresi Kálmán), a Physikai szertár (K. Kiss József), a Természetrajzi muzeum (Kovács János) s a kollégium épületének történetével (Dr. Varga Bálint) s végül a tanulók ellátásának és segélyezésének (Elek Lajos) s a tanulói létszám hullámzásának (Dóczi Imre) ismertetése fejezi be az alapos, változatos és kimerítő monográfiát, melynek létrehozása és szerkesztése első sorban Dóczi Imre ügybuzgóságát és szorgalmát dicséri s egyszersmind arról tesz élénk tanúbizonyságot, hogy az intézet tanárai a multak tisztes hagyományait kegyeletes érzéssel ápolják. Még megemlítjük, hogy képeknek és arczképeknek egész sorozata diszíti a kötetet : A debreczeni ev. ref. kollégium, A kollégiumi könyvtár északi hajója, A nyilvános olvasóterem, Készlet a gymnasium physikai szertárából, A physikai tanterem, Részlet a kollégium állattani gyűjteményéből, A kollégium é épülete s környezete az 1802-iki tűz előtt, Ugyanaz 1869. évben a lebontás előtt, A kollégium oratoriuma (az 1849-iki országgyűlés színhelye), A kollégium udvara, A lépcsőház (Huszár Adolf Petőfi-szobrának eredeti mintázatával). A kollégium •díszterme, A tornaterem, A tápintézet ebédlője ; továbbá Péczely József, Marótliy György, Budai Ézsaiás, Sinay Miklós, Sárvári Pál, Kerekes Ferencz, Szóboszlai Pap István, Hatvani István. Andaházi Szilágyi Mihály s az iskola egyik mult századi szeniorának arczképe. Ha azon benyomásról akarunk számot adni, melyet ránk » e nm elolvasása tett, az iskola régibb történetéből különösen két jellemző vonás domborodott ki előttünk, melyek részben ugyan a többi protestáns iskolák életében is nyilvánultak, de egyikében sem oly praegnans módon, oly változatosan, és annyi eredetiséggel. Első, a mi mindjárt feltűnik, az ifjúság csaknem korlátlan autonómiája : maga választja elöljáróit s hivatalnokait, saját vagyona van s korlátlanul rendelkezik vele s az e felett való rendelkezésben s annak folytonos gyarapításában ügyes gazdálkodási szellemet s meglepő józanságot tanúsít. A másik jellemző sajátsága az a puritán szellem, mely a tanítási rendszerben és az iskolai fegyelemben egyaránt nyilvánult. Az a »maradi« szellem, mely a kor eszméit nem fogadja azonnal be s a rideg, tulszigoru és tulerkölcsös életfelfogás által •olykor ennek szabad szellemével is egyben-másban ellentétbe jön. Ennek a puritán szellemnek egyik oka talán a kálviniz-