Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Szádeczky Lajos: Székely oklevéltár V. kt. Ism. Márki Sándor 254. o.

TÖRTÉNETI IRODALOM. 257 musban van, mely az iskolai nevelésre is rányomta szelleme bélyegét, s azon kiviil a történetben is gyökerezik : a viszontagságokból, miket kiállott s melyek többizben teljes pusztulással fenyegették, azt a tanulságot merítette, bogy ragaszkodjék azon irányhoz, melynek fenmaradását köszönhette akkor is, mikor már nem fenyegette veszély. Es e szellemnek voltak jó oldalai : mély vallásosság, komoly erkölcs, kötelességtudás, és alapos tudás, mély gyűlölettel minden léhaság és felületesség iránt, mely részben azokat jellemezte, kik vele ellentétben állottak. A keszthelyi kir. kath. gymnasium történetét, mely már az 1890/91-iki tanévi értesítőben is megjelent, a millenium alkalmából újból feldolgozta Györffi Endre csorna-premontrei kanonok s főgymn. tanár. Művét két részre osztotta föl : Az elsőben az iskola külső történetére vonatkozó adatokat állítja egybe, a másodikban az iskola szellemi életét visszatükröző tanterveket, iskolarendet, osztályokat, tantárgyakat, vallás-erkölcsi ügyet, fegyelmi állapotot, egyleteket, az eddig kiadott értesítők tartalmát, a tanárok és tanulók számát, az alapítványokat, a felszerelést ismerteti, s végül az 1809 — 1819-ig évenkint megtartott Helikoni ünnepély leírásával s azon neves emberek (Fejér György, Deák Ferencz, Yaszary Kolos) életrajzával fejezi be a kötetet, a kik több-kevesebb ideig a keszthelyi gymnasium növendékei voltak. A keszthelyi gymnasiumot 1772-ben gr. Festetics Pál alapította, saját költségén rendezte be s növendékeinek tanítását a ferenczrendi áldozárokra bizta. A kezdetben bárom osztályú tanintézet 1789-ben öt osztályúvá emeltetett s lassankint eredeti jellegéből mindinkább kivetkőztetve állami intézetté lett. Ennek legfőbb oka az volt. bogy a ferenczrendiek nem láthatták el elegendő számú tanárral s az intézetben működésük 1796-ban teljesen megszűnt s helyüket az 1808,9. tanévtől kezdve a csorna-premontrei kanonokok foglalták el. Az áthelyezés vagy megszüntetés veszedelme több izben fenyegette a gymnasiumot, igy 1794-ben Somogymegyében erős mozgalom indult meg, a melynek vezetői Kaposvárra vagy Nagy-Atádra akarták áthelyeztetni, s tervük, melyet a helytartótanács is pártolt, sikerült volna, ha Festetics György gróf, a Georgicon alapítója, közbe nem veti magát. 1S87-ben a megszüntetés kérdése újra napirendre került, a mit a város uj iskolai épületemelése és a gymnasiunmak 8 osztályúvá fejlesztése által hárított el. Ezeket beszéli el bőven és részletesen a terjedelmes, 260 lapra terjedő kötet, melyet két fénynyomatu kép (A régi ggmnasium és rendház s az uj fögymnasium). s több arczkép