Századok – 1897

Könyvismertetések és bírálatok - Kőváry László. A millennium lefolyásának története és a millennáris - Középiskolák története. I. II. III. IV. V. Ism. Dr. Váczy János és Dézsi Lajos - 252. o.

252 TÖRTÉNETI IRODALOM. 252 Középiskolák története. III. A gymnasium története a debreczeni ev. ref. kollégiumbanJ) Régi keletű mondás Debreczent magyar kálvinista Rómának tette meg. A ki e mondást legelőször világgá eresztette, elfelejtette hozzátenni, liogy a kollégium a Vatikánja. Tény, hogy miként a Vatikán története a keresztyén Rómáéval, ugy összeolvad e kollégium története a városéval, valamint az is, hogy ez a kollégium a város legfőbb nevezetessége és büszkesége. A mostani ref. kollégium helyén régen ferenczrendi kolostor állott, melyet 1326 körül Debreczeni Péter fia, Jakab alapított. A reformáczió befogadásával ez a kolostor prot. tanintézetté alakult át, mely átalakulás 1551 táján fejeződött be, megszilárdulása pedig Melius Péter debreczeni papsága idejére esik. Szervezeténél a wittenbergi magyar bursa szolgáit mintául, melylyel szoros összeköttetésben is állott. Miként annak, saját autonómiája volt neki is s a szavazással választott széniorral élén a coetus (e nevet adta magának, mint testületnek a, tanuló ifjúság,) maga ügyelt fel törvényeinek szigorú megtartására, maga kezelte vagyonát, könyvtárát s pénztárát, maga választotta többi hivatalnokait, a tanárok, a papok és a városi tanács legfeljebb csak ellenőrző joggal birtak. Miként a többi prot. (sárospataki, váradi stb.) tanintézet, a kor szükségeire tekintettel feladatául ez is a papi és tanitói képzést tekintette, bár az előbbire nézve a tanulmány befejezéséül a külföldi egyetem látogását is megkívánták. Volt e czélra a coetusnak külön pénztára (bursa nigra), ebből segélyezték a külföldi akadémiákra menő tanulókat, a kik azután, mihelyt állásra tettek szert, tartoztak ez összeget megtéríteni; az academica promotio is e czélra szolgált ; a jelesebb pályavégzett, vagy abboz közeledő tanulók vidéken 2—4 évre iskolai tanítóságot vállaltak s ott megtakarított jövedelmükből azután külföldi egyetem hallgatására mentek, ennek azután az a jó oldala is volt, hogy a vidéki iskolákban is meghonosították a debreczeni s közvetve a külföldi tanítási módszert. A tanuló ifjúság nagy szabadsága többször féktelenségre is vezetett, sőt sokszor valóságos fegyveres 'összeütközésre került a sor a diákok és a polgárság között. 1648-ban az iskola rektora (Szokolai István) ellen lázadtak fel. A városi tanács hiába követelte a lázadás főkolomposainak kiadását, be kellett a 9 A debreczeni ev. ref. főgymnasium értesítője az 1894—95. iskolai évről. Közli Dóczi Imre, igazgató. Debreczen, 1895. 8-r. 427+CXLVI lap.