Századok – 1897

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.

SZÉKESEGYHÁZI ISKOLÁINK SZERVEZETE AZ ANJOU-KORBAN. 127 az iskolaépületben lakó társak, vagyis tanítók közül senki se tanítson a saját szobájában, hanem alantosait kiki az iskolában oktatgassa. Ezen rendelkezés a sublector tekintélyét akarja biztosítani az összes iskolások fölött.1

) Ugyancsak ide czéloz ezen intézkedés is: A társak közül senki se tanítsa rokonait, se a többi iskolásokat a magister (sublector) beleegyezése, vagy különös megbízása nélkül.2

) A - székesegyházi iskolában tanított a »cantor« (éneklő kanonok) és a »succentor« (aléneklő) is. A »cantor« rendszerint a » succentor-«ra bizta a dolgot. Miért is ezzel találkozunk, amint a karba (chorus) járó clericusokat (uövendékpapokat) zenére és az istenitisztelet énekeire oktatgatja.8) Az esztergomi »canonical visitatio«-ból is azt látjuk, hogy az éneket és zenét nem a cantor, hanem a succentor tanítja.4) A XIV. században tehát mind a lector, mind a cantor ritkán tanított személyesen. Ok ekkor már inkább a méltóságot, a czimet viselték, de nem a hivatalt, — legalább a tanítás terén. A lector már nem annyira tanár, hanem inkább az igazgatói czim birtokosa. A váradi és zágrábi statutum »scholasticus«-a 5) és »magister«-e6

) alatt tehát nem a lectort, hanem a sublectort kell értenünk. A sublector képzettségét nemcsak tanároskodása, hanem az a kötelessége is bizonyítja, hogy a papságnak ő mond beszédet nagycsütörtökön, a zsinat első napján és midőn az officiumban az »0 sapientia« fordul elő.7

) 9 »Ut autem scliolares in scliolis residentes sublectorem, sive magistrum, tanquam suum maiorem et caput recognoscant, hac regulatione in scholis manere debent : Quod nullus sociorum in scholis commorantium sive informatoruni legere audeat lectiones in camera sua, sed omnes debeant docere in scholis eorum subditos.« (Batthyany : Leges eccl. T. III. 311. 1.) 2) »Item nullus sociorum audeat nepotes, vei alios scliolares recipere ad informandum sine consensu et speciali commissione magistri.« (Batthyany : Leges eccl. T. III. 311. 1.) 3) »Officium autem cantoris, quod per suum succentorem exercere ut plurimum consvevit« Cantor »clericos chorum fréquentantes instruat ad artem musicam et peritiam cantandi in divino officio, quamvis hoc per succentorem consveverit exerceri ex ordinatione et commissione cantoris.« (Bunyitay : A vár. kápt. stat. 95. 1.)— Majdnem szórói-szóra így rendelkezik a zágrábi statutum is (TkalcicMon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 82, 1.) 9 »Item ipse succentor habet regere scholares in musica seu cantu.« (Batthyany : Leges eccl. T. III. 312. 1.) 5) Bunyitay : A vár. kápt. legr. stat. 92. 1. és Tkalcic : Mon, Hist. Episc. Zagrab. T. II. 78. 79. 1. 9 Bunyitay: A vár. kápt. 1. stat. 91. 1. és Tkalcic: Mon. Hist. Episc. Zagrab. T. II. 77, 78. 1. 9 »Item tenetur ipse sublector in die Caeiie Domini, in Synodo