Századok – 1897

Értekezések - BÉKEFI REMIG: Székesegyházi iskoláink szervezete az Anjou-korban - I. közl. 125. o.

128 BÉKEFI BEMIG. Elv a tanításban. — Érdekes az elv, melyet a statutumok a tanításban zsinórmértékül megszabnak. E szerint az oktatás alakjának és anyagának az egyes növendékek szellemi erejéhez kell alkalmazkodnia. Vagyis nem mindegyik növendéket azonos módon és egyazon ismeretre kell tanítani. Hiszen az ügyes orvosok is a test különféle betegségeit más és más orvosszerrel gyógyítják : mert mindegyik bajnak megvan a maga orvossága. És már Szent Izidor megirta : Az okosság első erénye az, hogy megbecsüli az egyént, akit tanítani kell.1

) Az egyediséghez alkalmazkodó oktatás — a statútumok szerint — az egyházra dicsőséget áraszt. Mert a tanulók ily vezetés mellett szépen fejlődnek és a magasabb tudományok megszerzésére is alkalmassá válnak ; — s ennek birtokában úgy a székesegyházban, mint az egyházmegye egyébb helyein, vagy bárhol másutt, egyházi szónoklataikkal örökös csillagként ragyognak,2) Ily felfogás alapján érthető, hogy a statutumok szigorúan megkövetelik a »scholasticus«-tól a tanulók egyéniségének tekintetbe vételét. Aki ezen túltenné magát, elmozdítják a tanítástól.3

) Sőt még a succentornak is erősen a lelkére kötik, hogy jól megnézze ám, vájjon az iskolások közül, kiket tanít reggel, délben és más alkalommal; s hogy megszívlelje és szem prima die et in collatione pro 0 Sapientia facere sermonem adClerum.« (Batthyany : Leges Eccl. T. III. 310. 1.) ').... »annuncianda enim est et ministranda doctrina singulis discipulis pro qualitate et capacitate eorum diversa, non eadem. quoniam et periti medici ad varios corporis morbos diverso medicamine serviunt ita, ut iuxta varietates vulnerum medicina sit diversa ; nam sicut scribit Ysidorus, prima prudentia virtus est, earn quoque docere oporteat, estimare personam«

(Bunyitay : A vár. káp. legrég. stat. 90. 1.) — A zágrábi statutum a szöveget helyesebben tartalmazza : »annuncianda partim est et administranda doctrina discipulis singulis pro qualitate et capacitate eorum diverso, non eodem modo,

scribit Ysidorus : prima quippe prudencie virtus est, eam, quam docere oporteat, estimare personam. (Tkalcii: Mon. Hist. Episc Zagrab. T. II. 77. 1.) 2) . . . »per hec enim nostrc ecclesie statui multum consulitnr et honori, dum discipuli huiusmodi proficiunt, et ad maiores etiam acquirendas scientias redduntur habiles, quibus acquisitis in nostra ecclesia, eins dioecesis, et alias per verbi divini sermonem nec aliter fulgebiint, quasi stelle in perpetua eternitate.« (Bunyitay : A váradi kápt. statut. 90. 1.). 2) »Quicunque autern scholasticus . , . . . suos scolares non curaverit equaliter et sollicite in arcium sciencia, ad quam capaces eius scolares apparebunt, erudire, pro inutili habeatur et alter in eius locum, ipso obiecto, instituatur, qui potuerit et voluerit premissa omnia et singula adimplere.« (Tkalcic : Monurn. Hist. Episcop. Zagrab. T. II. 78. 1.) — Bunyitaynál (A váradi kápt. legrég. stat. 92. 1.) a statutum egyik fontos helye — »iudicium seiende« — hibás ; helyesen így van : »in arcium sciencia«.