Századok – 1897

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Forgách Ferencz kortörténelme - I. 97. o.

FORGÁCH FERENCZ KORTÖRTÉNELME. 99 Pannonhalmi igy adja: ense aurato prope reperto circum cadavera hostium est inventus. Szóval érdemesnek látszó kézirat a pannonhalmi, melynek egy ujabb Forgách-kiadásnál jó liasznát vehetné a vállalkozó. Pedig nem lenne fölösleges munka az uj kiadás, mert H órányi kiadásában interpolalt helyek s fölötte megrontott nevek vannak, az akadémiaiban meg ügyetlennél ügyetlenebb sajtóhibák (pl. a 20., 39., 159., 440.. — 77., 89., 136., 139., 2H9. (több is!), 330. 1.), sőt — mint már Szilágyi Sándor megrótta az Erd. Országgy. Emlékekben — egész hosszú mondat is ki van hagyva (415. 1.), mely pedig még hozzá igen jelentősen megmásítja a tényállást. Hozzá az is nagy haj, hogy nincs a kiadásnak indexe s igy szinte be kell tanulnunk a munkát, ha valamelyes áttekintést akarunk kapni ; 522 lapos mű index nélkül igen nehezen használható. Maga a czím is hibás a kiadásban. Én Kortörténelem-nek neveztem. Az-e valóban? Hogy »Magyar Históriainak nem lehet nevezni, mint a Toldy-kiadás teszi, azon senki nem kételkedik, a ki tudja, hogy Forgách a hazai eseményekkel párhuzamosan művének harmadrészében egykorú külföldi eseményeket tárgyal. Az meg nyilván valószínűtlen, hogy czim lett volna, a mit az Istvánfi-codex akkor kapott, mikor az Eszterházy-könyvtárba került : Francisci Forgách de Ghimes, De Statu Eeip. Hungaricae Ferdinando, Johanne, Maximiliane Regibus ac Johanne secundo Principe Transsylvaniae Commentarii. Quibus accessere nonnulla etiam aliorum principum gesta etc. Legokosabb lett volna megtartani a »História Sui Temporis« czimet, mely eredetileg volt az Istvánfi-codexben, mely mellett szól pl. a drezdai másolat s magának Forgáchnak öcscse, Imre, ki a szigetvári ostromról szóló művében (megj. Wittenbergben 1587) azt irja, hogy az anyagot Ferencznek »Sui temporis Historianim commentarii«-jából merítette. Azt hiszem, helyesen járunk tehát el. ha magyarul Forgách művét egyszerűen Kortörténelem ezimen emlegetjük.