Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - I. közl. 581

6 THALY KÁLMÁN'. megvannak : a Fiedler-félékben merőben hiányzanak ; úgy, hogy a Yörösvártt levő eredeti Vetéssy-levelek általában hosszabbak emezeknél. Önkényes, czélzatos változtatás pedig a szövegben még azon kívül is akármennyi lehet ezen utóbbiakban. E tartalmi és sorrendbeli hasonlóságot, de folytonos szöveg- és irálybeli különbözetet mi a következőképen véljük megfejthetni, (s e nézetünket most már maga Fiedler is osztja, kivel fölfedezésünket s a vörösvári iratok másolatait collegia­liter közöltük) : hogy t. i. Yetéssy, mint korhely, lusta ember, Rákóczihoz koronként irott eme titkos leveleit nem másolta le a maga számára egész terjedelemben, a mint diploinatiai szokás ; hanem csak kivonatos-könyvet készített belőlök nagyjából, úgy, hogy a levelek némely pontjait — a melyek akkor nem lát­szottak különösebb fontosságuaknak előtte, — nem is kivo­natozta. Mikor aztán 1715-ben Savoyai Jenő hajlandónak mutatkozott a fejedelmi urával meghasonlottat kegyeibe fogadni, ha diplomatiai iratait átadja : Yetéssy elővette a kivo­nat-könyvét, és az illető dátumok szerint új levéleket koholt bélöle, i mintha ezek eredeti fogalmazatai, vagy egykorú másolatok volná­nak. (A változott viszonyokhoz képest, persze, a maga szépítésére, tetszés szerint változtatott bennök.) E szerint az eszmemenet, az egymásután ugyanaz: de már az irályt nem tudta évek múlva visszacsinálni, az egészen más. Az egykor kivonatozni elmúlasztott kikezdésekre pedig visszaemlékezni, sőt arra is, hogy hol, melyik levélben valának ilyenek és miről szólhat­tak ? — többé nem birván : ezek a koholmányokból egészen hiányzanak. Az őhozzá intézett levelek ellenben meglévén nála: azokat átadta eredetiben; azok tehát általában véve hitelesek lehetnek. Megjegyzendő még, hogy 1-ször a legkirívóbb rágalmakat és képtelen rémmeséket tartalmazó »Particularités secraittes de la prétendue (!!) Diette d'Onod, de 1707л cz., Fiedlertől ügyetlenségből vagy furfangból az 1707-ik év alá sorolt, de napnál világosabban utólag, 1715-ben költött irat, — továbbá 2-szor Vetéssynek állítólag Rákóczihoz Monsból 1707. márczius 19-kén intézett levele, — melyben a maga loyalitását a Habs­burg-házhoz annyira fitogtatja, — a vörösvári Rákóczi-levél­tárban merőben hiányzik, és így ez utóbbit is teljesen koholtnak kell tartanunk. 1715-ben költötte azt, hogy a maga érdemét, — mint a ki az elszakadástól Rákóczit annyira intette, óvta volna, — Bécsben annál inkább emelje. Ekkép állván a dolgok, kérdezzük : vájjon Fiedlernek európaszerte ismert, de, mint íme kimutattuk, hamisításoktól hemzsegő, mindazáltal a hazai történetírók kivételével mindenütt

Next

/
Thumbnails
Contents