Századok – 1896

Értekezések - JAKAB ELEK: Székely telepek Magyarországon - I. közl. 581

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS TÖRTÉNETÉHEZ. 7 teljes hitelűeknek vélt gyönyörű »Actenstücké-«\ ellensúlyozására, egy állítólagos szennyfolt lemosása mellett, a valódi történelmi igazság helyreállítása czéljâbol, nincs-e égető szükség Yetéssy igazi, eredeti leveleinek a vörösvári levéltárból leendő mielőbbi kinyomatására, hű, authenticus kiadásban ? ! . . . Yetéssy, említett ál-iratában, többek között azt merészli állítani, hogy az interregnum kimondását csak Rákóczi és Bercsényi határozták el, s magok között titokban tartották, elanynyira, hogy még Károlyi Sándorral sem közölték; és hogy annak kierőszakolása végett rendeltek nagyszámú katonaságot az ónodi táborba, s rendezték czéltudatosan (! !), a rendek megfélemlítésére, a túrócziak véres tragoediáját a gyűlésen. E képtelen vádakra már megfeleltek történetíróink ; sőt — bár öntudatlanúl — megfelelt maga a Yetéssytől az abrenunciatió vádja alól hízelgésből tisztára mosni megkísérlett szathmári békeszerző : Károlyi Sándor is, a rozsnyai senatus-ülésekről írt laconicus naptári bejegyzéseivel. Azonban mindezeknél csattanósabban, mert megczáfolhatlanúl megfelelendnek magának a rozsnyai tanácskozásnak jegyzökönyvei, melyekből hitelesen kiviláglik, hogy az austriai háztól való elszakadás és interregnum nyilt kijelentését az egész kormánytanács tudta, behatón megvitatta s pontokba szedett, jegyzőkönyvbe iktatott tüzetes indokolással, egyhangúlag elfogadta 1707. január 22-kén, — úgy, miként azt a fejedelem Emlékirataiban följegyzé. A rozsnyai országtanács-űlések időpontjával — s annál inkább tárgyalásai menetének ismeretével — történetíróink eddig nem voltak, nem lehettek tisztában, csak tapogatództalc. Annyit tudtak csupán, Rákóczi leveleinek dátumaiból, hogy ő 1706. nov. végétől decz. 23-káig Rozsnyón tartózkodott, a hová deczember közepére a senatust összehítta. De a karácsonyt már Kassán tölte s az 1707-iki új év napját Munkácson, hol egész január közepéig maradt ; e hó vége felé azonban máiismét Rozsnyón gyűlésezik. így tehát csakhamar egymásután kétszer kellett a kormánytanácsnak Rozsnyón ülésezni. Historicusaink semmi közelebbit nem tudtak. De e bizonytalan homályban is Szalay László találja el a valóságot legjobban, a maga ékeselmű combinatiójával, a midőn írja : »Rákóczi Munkács várából 1707. jan. l-jén másodízben is Rozsnyóra hívta az országtanácsot, melynek ülései jan. 18-kán nyíltak meg. Ha Rákóczi, — mint számos leveleiből látom, — 1706. nov. közepétől (helyesebben: csak 26-ikától) a karácsonyi ünnepekig (23-ikáig !) nem időz Rozsnyón ; ha Emlékirataiban nem mondja világosan, hogy az országtanács új év előtt volt együtt Rozsnyón ; lia fentebb közlött nagyfontosságú levelei