Századok – 1896
Könyvismertetések és bírálatok - Ehrenberg; R.: Das Zeitalter der Fugger. Geldkapital u. Creditverkehr im 16. Jahrhundert. I. Ism. Kropf L. 834
TÖRTÉNETI IRODALOM. 839 persze az ezüst is. melyre itthon oly nagy szükség volt, külföldre vándorolt. Nincs azonban szándékomban e helyen a Fuggerek ellen emelt valamennyi vád megvizsgálásába bocsátkozni s azért legyen elég fölemlítenem azt az egyet, hogy a silány uj pénzből eredő haszonból Szerencsés Imre állítása szerint 1525. május haváig a Fuggereknek mintegy 800 ezer forint jutott volna osztályrészül.1) A regesta nem közli, hogy jó vagy rossz pénzben kell-e értenünk ez összeget. Különben Fugger Jakab e vád alól egyszerűen kibúvik avval a semmitmondó nyilatkozattal, hogy »bizony ha a pénz oly olcsó volt Magyarországban. én arról nem tudok semmit.« Számokkal ez alkalommal tehát nem szolgál. Azt azonban, hogy az uj pénz veretéséből .a Fuggereknek, ha nem is közvetlenül talán, de bizonyára közvetve, nagy hasznuk volt, azt még legjobb barátaik sem tagadhatják el. Igaz az ugyan, amit Jakab mester állít, hogy t. i. ha idegen ezüstöt vitetett az országba, rossz pénzt kapott érte — mint bárki más. — melyből 2 forintot alig vettek el 1 frt gyanánt; de másrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy miután királyi rendeletből a silány uj pénznek értéke eredetileg éppen annyi maradt, mint a régi jó pénzé, a Fuggerek bányamunkásaiknak a régi jó pénz alapján kialkudott bérét rossz pénzben fizették, ámbár az élelmi szerek ára fölszökött mindenhol kétszerannyira az uj pénz veretése óta, Midőn azután a beállott inség miatt a bányamunkások fölzendültek s régi jó pénzben követelték munkabérüket, vagy pedig azt, hogy bérüket megduplázzák, munkaadóik factorja avval szabadkozott, hogy a, régi pénz elfogyott, s hogy nincs fölhatalmazása bérüket fölemelni. Az alatt azonban az exportált magyar réz ára külföldön vagy megmaradt a réginél, vagy pedig talán feljebb •districtibus illis vicinis . . . eveniri et haberi potest« és bogv az ottani lakosoknak módot nyújtandanak a kenyérkeresésre. — Dr. Marczali közöl egy regestát valami európai levéltárból Regesták a külföldi levéltárakból -czímű gyűjteményében. Ebben valaki felel »Imre zsidó« vádjaira. Ha jól -értem meg, az eredeti kézirat valami melléklet egy melléklethez, melyet Fugger Jakab egy 1525. jul. 6-án György szász lierczeghez intézett leveléhez csatolt. A védekezés azonban, úgy a mint Marczali azt közli, ellentmondást tartalmaz, mert egyrészről azt állítja az író, hogy a magyar rezet nem csurgatták, mert mázsájában csak 5—SVs lat ezüst volt és azért ennek kiválasztása nem volt (volna) jövedelmező. Másrészt azonban beismeri az író, hogy 30 ezer mázsa rezet számítva, sikerült évenkint 7500 márka ezüstöt a rézből kivonni s hogy tehát mégis csak csurgatták a magyar rezet és volt nyereség is, ámbár nem volt nagy. »Das liegt am Tag dass nit änderst ist.« Szerencsés Imre avval vádolta volt a Fuggereket. hogy évenkint 15,600 márka ezüstöt vittek ki az országból. 9 Marczali, u. o. 54*
