Századok – 1896

Értekezések - GRÓF WILCZEK EDE: A Horváthy család lázadása - III. és bef. közl. 804

812 A HORVATHY CSALÁD LÁZADÁSA, Zsigmond visszatérte a két boszniai uralkodót nagy ijedtségbe ejtette, és mindkel tő sietett, egy nálánál hatalmasabb védnököt találni. E czélból Tvartkó-Sura a török szultánhoz fordúlt, ennek fennhatóságát elismervén, Ostoja pedig a nápolyi királyhoz, ugyanazon feltétellel; Hervoja, ki mindkettőn uralkodott, egyelőre habozó állást foglalt el, várván, hogy a koczka merre fog dőlni; ezért nem restelte, Zsigmondtól báni czimet elfogadni, és egyszersmind magát László helytartójának nevezni. Természetes, hogy a bosnyák zavaros viszonyok a magyar tengervidékre is visszahatottak, és pedig különböző értelemben. A felsődalmát partvárosok, nevezetesen Jádra és Spalató, fogékonyoknak mutatkoztak hol a nápolyi, hol a bosnyák sugallások iránt; és ennek következtében e városok belbékéje nagy mérvben zavartatott meg; Jadrában a nápolyi párt, Spalatóban Hervoja pártja mindinkább erősbödött, és alkalmat adott gyakori belküzdelmekre. Ragusa pedig, ezen ép annyi erélylyel mint bölcsességgel és a legfinomabb politikai tapintattal kormányozott köztársaság, e viszonyokból a legnagyobb előnyt biztosította magának. Ragusa ezentúl határozottan és hűségesen Magyarországgal, illetve Zsigmonddal tartott; de ezen hűség sérelme nélkül sietett most, mivel Bajazid szultán nikápolyi győzelme folytán az egész keletnek réme lett, ez utóbbival is jó barátságban maradni, és önként megújította 1398-ban a már előbb is a törököknek fizetett adót, mi által magának az egész keleten szabad hajózást és kereskedést biztosított. Zsigmond király ugyan, nemkülömben IX. Bonifácz pápa is hevesen tiltakozott ezen, az ellenségnek és a hitetlennek fizetett adó ellen, de a város tanácsa mindkettőnek panaszát gazdag ajándékok által tudta elnémítani; annyi pénzt keresett Ragusa a szabad török forgalommal, hogy szivesen áldozta fel annak egy részét a királyi és pápai scrupulusok csitítására. Hasonló módon használta fel Ragusa a bosnyák királyok pénzszükségletét, hogy területét nagyobbítsa ; így szerezte meg Ostojától 1398-ban a Primőrje (Terra nuova) nevű partvidékét, mely 30 olasz mértföld hosszban és 6 mértföld szélességben Valdínoce-tői Stagno és Iniotizza-ig terjedt, és Slano várost és SmoJcovglie helységet foglalta magában. Egy pár évvel későbben 1413-ban. szintén pénzért megszerezte a Canalé nevű partvidéket, mi által területe űjból 25 mértfölddel, Vitagliná-tó\ Obod-ig, meghosszabodott; végre, Cattaró felé, még Socco végvárát is.1) — Egy összeesküvés, mely Ostoja ') L. Engel, Geschichte des Freistaates Eagusa: és Fessler, Geschichte der Ungarn und ihrer Landsassen.