Századok – 1896
Értekezések - THÚRY JÓZSEF: A magyarok eredete; őshazája és vándorlása - I. közl. 677
682 TUl RY JÓZSEF. északi részén laktak volna; s mikor onnan 558-ban délfelé költöztek, ők szorították ki az avarokat addigi lakhelyökről s ezek e miatt léptek föl a történet színterén.1) Ez a vélemény a következő, mesés színezetű adatokra van építve: A X. század második felében élt Suidas görög író azt beszéli, hogy az avarokat egy olyan nép űzte ki lakhelyükről, mely addig az ideig az északi oczeán partjaihoz közel lakott s ezt a hazáját a sűrű köd és a griff madarak sokasága miatt hagyta el.2) Továbbá a régi görög írók azt mesélik, hogy az arimaszpok — a kik Tomaschek Vilmos szerint a hunnok ősei valának — folytonosan harczban álltak az aranyat őrző griffekkel. Végre Kézai Simon krónikájában az olvasható, hogy Scythaország hegységében, az Ural hegyben, griff-madarak fészkelnek. Ezekből tehát az következnék, hogy az északi oczeán partjairól a griffektől menekülő nép csakis a magyarság lehetett. Ha azonban a történeti kritika álláspontjára helyezkedünk, azt kell mondanunk, hegy nem a X. századbeli Suidastól kell megkérdeznünk, vájjon hol laktak a magyarok az avaíok föllépése idején és azelőtt, hanem az egykorú íróktól, milyenek Priscus Ehetor, Jordanis, Agathias és Theophylactus Simocatta. Egyébiránt Suidas ide vonatkozó helyének nincs is semmi históriai értéke; mert a mi igaz belőle, azt Priscustól vette át, a kinél ő nem lehet hitelesebb; a mi pedig nincs meg Priscusnál — t. i. a sűrű köd és a griff madarak említése, — az úgy sem egyéb mesénél. Suidasszal tehát itt, ebben a dologban, semmit sem lehet bizonyítani. 3. A harmadik ok nem kisebb vétség mint a történelem megtagadása. A valóság ugyanis az, hogy a történelem mindig a török népcsalád egyik tagjának ismerte a Pannoniát elfoglaló magyarokat s ezt a tanúskodást csak űjabb időben vonták kétségbe olyan kutatók, a kik egy vagy más okból szerették mellőzni a történeti kritikát. Köztudomású dolog, hogy VI., vagy Bölcs Leo bizánczi császár (uraik. 886—911), Árpád kortársa, és ennek fia, ') Kuun Géza: Eelatio stb. I. köt. 70, 71, 78. 2) Kuun G. id. m. I. 70.