Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 668

670 TÁRCZA. Azonban ezt a nemzeti hőst, ki egyet sem nélkülözött azokból a hódító tulajdonságokból, a mikkel Árpád emlékét a hagyomány felékesítette, egyszersmind a keresztény erényeknek s a vallásos buzgóságnak dicsfénye épen olyan ragyogóan környezte, mint Szent-Istvánt. És mig a kereszténység megszilárdítása, szellemének uralomra emelése képezte élete legfőbb feladatát; a Szent-Istvántól inaugurált politikai iránynak is hive maradt. Azzal, hogy a Salamont pártoló IV. Henrik császár ellenfelének és vetélytársának Rheinfeldeni Rudolfnak leányát nőül vette : világosan kitüntette, hogy a szolgáságot visszaútasítja, de a szövetséget szükségesnek tartja. Királyának vallási és politikai czélzatai előtt most már a nemzet osztatlanul, föltétlen bizodalommal hajolt meg. Mindazok, kik őt diadalmas harczaiban környezték, szükségkép meggyőződtek arról, hogy a kereszténység erkölcsszelídítő tanai a lélek bátorságát és a kar erejét nem gyengítik, a haza szeretetének és a szabadsághoz való ragaszkodásnak melegségét nem csökkentik, hanem csak nemesítik, és meggyőződtek arról is, hogy a keresztények védőszentei a nemzet függetlenségeért küzdőknek is győzedelmet esdenek le Istentől. A nemzet minden rétegében el kellett oszolni annak az aggodalomnak hogy a kereszténység és a nyugati államokkal való barátságos viszony a nemzet faji jellemének, az ország függetlenségének megóvását veszélyezteti. Azok a diadalok, a miket László kivivott, az az állás, a mit ő országában és egész Európában elfoglalt, általánossá tették azt a felfogást, hogy a kereszténység az államföntartó és nemzetmegmentő tényező értékével is bir. És csakugyan Szent-László óta az ősi vallás restauratiójára czélzó mozgalmak végképen megszűntek ; a kereszténység uralma ellen a nemzeti aspiratiók nevében támadás többé nem intéztetett . . .« Utánna Bunyitai Vincze olvasta föl »Biharvára és a honfoglalás« czimű értekezését; Dr. Karácsonyi János »A biharvármegyei és nagyváradi muzeum keletkezése« czim alatt az egylet történetét és a muzeum ügyét ismertette. A biliar vár meg gei régészeti és történeti egylet 1872. augusztus 28-án alakult s azóta sokféleképen adott jelt tevékenységéről s életképességéről. 1875-ben »Régészeti és történelmi közlemények« czimen folyóiratot is indított meg, melyből 7 füzet jelent meg. De fejlődése felé a leghatalmasabb lépést kétségkívül e muzeum alapítása által tette, minek folytán végre Ipolyi Arnoldnak, társulatunk boldogult elnökének gazdag gyűjteménye is, melyet a nagyváradi egyházmegyének hagyományozott, rendeltetésének megfelelő elhelyezést talált. Az ALSÓFEHÉRMEGYEI TÖRTÉNETI, RÉGÉSZETI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYLET millenáris közgyűlése f. évi jun. 28-án nagy érdeklődés között tartatott meg Gyulafehérvárt a »Hungária« dísztermében. Az elnöki megnyitót, mely természettudományi tárgyú beszéd volt, a közgyűlés éljenzéssel fogadta. Dr. Kóródy titkári jelentése szerint összesen négy választmányi ülés tartatott, melyeken igen érdemleges tárgy intéztetett el, a Hunyady-emlékre begyült 1000 frt, az egyleti tagok száma 174. Veszely veterán író