Századok – 1896

Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 668

TÁRCZA. 671 felolvasását »A magyar birodalom alkotásainak jogszerűsége és a második ezerév programmjá«-ról a közgyűlés megtapsolta. Dr. Cserni BéJa »Róma ezeréves fenállásának ünnepe Apulumban (248-ban K. u.)« cz. dolgozatát olvasta föl, melyben ismertette a Gyulafehérvár régi helyén tartott ünnepségeket, az »Acta Diurna« rendeleteit és bemutatott egy pár Apulumban ekkor veretett pénzdarabot. A muzeumőri jelentés szerint a muzeum állománya 1775 drb fémpénz, 174 drb papírpénz, római szobor 24 drb, 192 drb bélyeges tégla. A könyvtár állása: 656 drb könyv és füzet. Frölich Gyula jelentése szerint az 1895. bevétel: 837 frt 89 kr.. kiadás: 783 frt 13 kr. Vannak tudósok, kiknek neve örökké elválaszthatatlan kapcsolatban marad azon tudományággal, a melynek művelésére szentelték életmunkásságukat. Curtius Ernő is e tudósok közé tartozik. Amint elválaszthatatlanul össze van kötve Mabillon neve az. oklevéltannal, Winckelmanné a művészet történetével, vagy Mommsené a római történettel, úgy elválaszthatatlan marad Curtius neve is a görög archaeologiától és történelemtől, mely név régóta messze, Németország határain kiviil is, mint elsőrendű szaktekintélyé ismeretes e téren. Curtius Ernő Györgynek a hires lipcsei egyetemi tanárnak testvérbátyja, a ki viszont az összehasonlító és görög nyelvészet terén alkotott maradandó becsii műveket, született Lübeckben 1814 szeptember 2-án. Tanulmányait a bonni, göttingai és berlini egyetemeken végezte, s a hol tanárai közül különösen Müller Ottfried és Ritter Károly tettek mélyebb hatást lelkére. Ez utóbbi hatása tükröződik vissza különösen archaeologiai műveiben, melyeket pontos helyismeret a műemlékek beható választása mellett a mult történeti és mondai hagyományainak tudományos és költői főifogása jellemez. Mint ifjú több izben huzamosabb ideig tartózkodott Görögországban, Kis-Ázsiában és Olaszhonban s ez útjáról hozta magával azt a rajongó ideális lelkesedést, melylyel élete utolsó leheletéig az classikai kor műemlékein csüngött, a mely műveiben, mint tanári előadásaiban egyformán kifejezésre jutott. 1843-ban magántanár lett a berlini Frigyes-Vilmos egye-