Századok – 1896

Könyvismertetések és bírálatok - Kupelwieser; L.: Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács 1526. Ism. Huszár Imre 60

5 G TÖRTÉNETI IRODALOM, Die Kämpfe Ungarns mit den Osmanen, bis zur Schlacht bei Mohács. 1526. Yon L. Kupehvieser к. u. к. Feldmarschall-Lieutenant а. Ю. Mit 12 Karten und Plänen. Wien und Leipzig, Wilhelm Braumüller к. u. k. Hof- und Ilniversitäts-Buchhändler, 1895. VII és 253 lap. Ára 3 frt 50 kr. Szinte meglepő dolog osztrák tiszttől, magyar tárgygyal foglalkozó hadtörténelmi munkát látni. Mert az, hogy osztrák történetírók, saját hazájuk múltját kutatva ki-kitérnek a magyar dolgokra is, az ismeretes előttünk és könnyen érthető is. Hiszen amióta ezer és egy évvel ezelőtt jó Arnulf német király a magyarok segítségét Szvatopluk ellen igénybe vette, azóta — sajnos — nagyon sok dolgunk volt egymással. Aki tehát az egyik történetét kutatja, az kénytelen a másikéval is foglalkozni. Még azt se vesszük derék osztrák historikusainknak rossz néven, ha néha kissé elfogultak és saját hazájuk dicsőségét akarván kiemelni, rólunk rosszat beszélnek. Ez is természetes és ameddig hazugság, a tények eltagadása, vagy i elferdítése nélkül történik, kifogást ellene nem tehetünk; hisz nekik szükségkép más nézetük kell hogy legyen némely dolog j felől, amint hogy nekünk is más van. Az osztrák történetírókkal tehát általánosságban jó barátságban élünk, egymás kutatásainak eredményét, amennyiben bennünket érdekelnek, kölcsönösen értékesítjük, egymás munkásságát tiszteljük, becsüljük. i Egészen máskép áll a dolog a katonákkal. Mátyás király < alatt történt — nem először, de utoljára — hogy a magyar erő a német császárságot legyűrte, a császári székvárost elfoglalva, Ausztriát a magyar birodalomba bekebelezve, katonai felsőbbségét kimutatta. Mátyás halála után azonban a német katonák kerekedtek felül, olyannyira, hogy 36 évvel később, midőn a nagy Szulejmán Magyarországot fenyegeti, a magyar király és országtanács a németektől és jelesen az osztrákoktól kér kölcsön hadvezért, mert a liarczias magyar nemzetben már ilyen nem találkozik. A kölcsönkért hadvezér azonban hírnevét nem koczkáztatja, nem jön el. A mohácsi vész után a német és osztrák vezérek kezdenek szerepelni Magyarországon, de nem nagy szerencsével ; a XYI. században és a XVII. század elején a magyar vezérek, bárha a németek által már háttérbe vannak szorítva, még mindig kiemelkednek, kivált Bocskay István és Bethlen Gábor időszakában. De már a XVII. század második felében Montecuccoli megvetően veti oda a magyar vezéreknek, hogy velők katonai dolgokban szóba nem áll, mert ők ehhez nem értenek. Még feljebb emelkedik a német vezérek tekintélye és ezzel